A magáncélú másolásokból eredő forgalomkiesést kompenzáló rendszer jövőre óriási többletet kaphat annak köszönhetően, hogy az öt érintett szerzőijog-kezelő egyesület egy idei közgazdasági elemzésre hivatkozva teljesen átalakítja a díjfizetés eddigi szisztémáját, és januártól a táblagépekre is kivetik a díjfizetési kötelezettséget.
Mindenki fizet, mégsem elég?
Az Artisjus közleménye szerint idén első ízben készült alapos háttértanulmány a magáncélú, szerzői jogvédelem alatt álló tartalmak, például zeneművek másolásából eredő fogyasztói előnyök és jogtulajdonosi hátrányok feltérképezésére. Az elemzés megállapította, a szabad zenei magánmásolások által generált fogyasztói többlet társadalmi szinten több mint 10 milliárd forint – azaz maguk a zenehallgatók, zenerajongók legalább ennyire értékelik azt a szabadságot, amit az üreshordozó-díj jelent nekik. Ez a többlet lényegesen meghaladja az üreshordozó-díj bevételeket (2012: 3,6 mrd Ft), amik tehát összességében nem tekinthetők magasnak – bizonygatja az Artisjus.
A szerzői jogvédelem erősítésére létrejött szervezet közleménye azonban azt már nem hangsúlyozza ki, hogy többek között a meglehetősen bizonytalan közgazdasági modellre épülő számítások miatt sem várható el, hogy az említett 10 milliárdos összegű kompenzációt teljes egészében beszedjék a fogyasztóktól (beleértve természetesen olyan vásárlókat is, akik soha, semmit nem töltenek le mondjuk a telefonukra). A hivatkozott tanulmány is arról ír, hogy ennek körülbelül a fele, azaz 5 milliárd forintos bevétel lenne a kívánatos. És bár a kiadott hivatalos tájékoztatás nem közli, mennyi a jövőre elvárt díjbevételi cél, vélelmezhetően az 5 milliárdos érték elérését szeretnék realizálni az új tarifarendszerrel. Azaz ha jól kalibrálták az árakat, a tavalyi összeghez képest 40 százalékkal többet fizethetnek a fogyasztók az adatrögzítésre alkalmas eszközökre kírótt díj miatt.

Betáblázott milliók
Vásárlóként mindenképpen jó hír, hogy a mobiltelefonok után 30 százalékkal, a digitális televíziózásnál műsorrögzítésre használt eszközök után pedig 20 százalékkal kisebb összeget kell majd fizetni, ugyanakkor a díjfizetési kötelezettség mostantól kiterjed a táblagépekre is. Utóbbit azzal magyarázzák, hogy 2013-ban a magyar táblagép-használók 93 százaléka rendszeresen másolt, tárolt szerzői jog által védett alkotást. Tekintettel arra, hogy ez utóbbi termékkategória jelen pillanatban kezd tömegesen elterjedni a hazai piacon, ez jelentős forrásokat biztosít a díj felett rendelkező szervezeteknek.
.jpg)
Az üres hordozó díjat az Artisjus mellett az Előadóművészi Jogvédő Iroda, a Filmjus, a Hungart és a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége kezeli. Ezek az egyesületek juttatják el a beszedett díjakat a szerzőkhöz, előadókhoz és előállítókhoz. Emellett a beszedett díj negyede kötelezően kulturális célokra fordítandó a Nemzeti Kulturális Alap útján.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?