Ázsiai kutatók a hallássérült emberek kommunikációjának könnyebbé tételén dolgoznak. A Kinect bevetésével valós időben zajlik a jelbeszédes társalgás.
Azt régóta tudjuk, hogy az alapvetően játékkonzolnak készült Xboxhoz csomagolt Kinect mozgásérzékelő rendszerben lényegesen több és komolyabb felhasználási lehetőség rejlik annál, minthogy mondjuk a levegőbe csapkodva teniszezzünk. Legutóbb például egy interaktív kommunikációs robotnál láthattuk, mire is képes a technológia.
Jeles fejlesztés ■Most úgy tűnik, újabb területen foghatják munkára a Kinectet. Távol-keleti fejlesztők és egyetemi kutatók múlt héten a Microsoft Faculty Summit keretében demózták azt a megoldást, amely képes gyorsan és viszonylag nagy pontossággal lefordítani a jelbeszédet. A fejlesztés a későbbiekben lehetővé teheti a fogyatékkal élők számára, hogy gépekkel vagy más, jelbeszédet nem értő emberekkel könnyedén kommunikáljanak az általuk megszokott formában. A rendszer "visszafelé" is képes dolgozni, azaz a begépelt szöveget egy rajzolt jeltolmács segítségével megjeleníti a másik fél számára.
A jelbeszéd digitalizálására egyébként nem ez az első próbálkozás. A korábbi módszerek vagy a mozgásérzékelés durvasága miatt, vagy a használt eszközök (például speciális kesztyű) nehéz kezelhetősége, magas költsége miatt nem tudtak áttörést hozni.
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?
A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.