Európa messze nem egységes még a szélessávú internet sebességét és árát tekintve. Magyarországon ugyan nem olcsó a net, de a garantált letöltési sebességben legalább jól állunk.

Az európai internetkapcsolatok helyzetét vizsgálta az elmúlt időszakban négy uniós tanulmány is, amelyet a napokban tettek közzé. Ezek alapján egyebek mellett az mondható el, hogy ma még jóformán semmilyen trend vagy összhang nem létezik a szélessávú hozzáférések európai piacain. Becsapottnak érzik a fogyasztók magukat amiatt is, hogy az operátorok gyakran adnak a valóságtól eltérő tájékoztatást a világhálós szolgáltatások minőségi kritériumairól.

Noha elindult már a reform az EU távközlési ágazatában, az még mindig nagyrészt 28 önálló tagállami piacként működik. Az ügyfelek és a szolgáltatók egyaránt eltérő árakkal és szabályokkal szembesülnek. Az Európai Parlament a jövő héten fog szavazni a Bizottságnak a kontinens teljes hálózati lefedettségét célzó terveiről, a Connected Continent programról, amelyek a jövőre nézve nagyobb átláthatóságot, több jogot és jobb szolgáltatásokat biztosítanak majd a fogyasztóknak.

Tetemes tarifaeltérések a tagországokban

A piacfelmérés többféle példát is felhoz a tagállamonkénti eltérések illusztrálására. Ha valaki Litvániából Lengyelországba költözik, új lakhelyén legalább kétszer annyit kell majd fizetnie ugyanazért a sávszélességért, de ha rosszul választ szolgáltatót, a különbség akár 14-szeres is lehet. Az Egyesült Királyság és Ciprus között is nagy a tarifakülönbözet. A mediterrán ország lassabb netkapcsolata minimum kétszer, de akár négyszer annyiba is kerülhet. Annak is elővigyázatosnak kell lennie, aki Franciaországból költözik Spanyolországba. Az ibériai szolgáltatók  szélessávú hozzáféréséért akár 50 százalékkal is többet kell fizetni, mint a franciákéért.

Neelie Kroes,  az Európai Bizottság alelnöke ennek kapcsán így nyilatkozott: „Az internet egységes piaca nem létezik, de ennek meg kell változnia. Nincs ésszerű magyarázat arra, hogy Európában ugyanazért a szélessávú hozzáférésért miért kell valakinek négyszer annyit fizetnie, mint másnak.”

Egy tavalyi adatgyűjtésre épülő felmérés szerint a 12–30 Mbps sebességkategóriába tartozó vezetékes kapcsolatok esetében, amelyekre az európaiak többsége előfizet, az árak zömmel havi 10–46 euró között szórnak, de elérhetik akár a havi 140 eurót is.

Kelet-Európa méri a legolcsóbban a netet

A legolcsóbb szélessávú hozzáférésre a kontinens keleti felén Litvániában (10,30 eurótól), Romániában (11,20 eurótól) és Lettországban (14,60 eurótól) lehet előfizetni. A legmagasabb az ártartomány Lengyelországban és Horvátországban, ahol az ajánlatok 20 eurótól 140 euróig, illetve 30 eurótól 121 euróig terjednek. Fontos megjegyezni, hogy az idézett és a lenti grafikonon is látható árak a tavaly februári állapotokat tükrözik és magukban foglalnak egy vásárlóerőparitásnak megfelelő kiigazítást is.

Szélessávú internet kisker árak
(Forrás: EU)

Az uniós szakértők szerint noha a piacok közötti bizonyos különbségek megmagyarázhatók az eltérő költségekkel és bevételekkel, az eltérésekért mégis inkább piac tartós széttöredezettsége okolható. A „behálózott kontinens” jogszabálycsomag egyik célja megszüntetni ezeket az árkülönbségeket azzal, hogy a fogyasztóknak több jogot, a befektetőknek pedig kedvezőbb környezetet biztosít és lehetőséget ad a hatékony szolgáltatóknak arra, hogy más országokban is értékesítsék aszolgáltatásaikat.

Más a reklámozott és más a valós sebesség

A SamKnows elemző cég által végzett felmérés keretében több mint hétmilliárd alkalommal mérték meg közel 10 ezer önkéntes résztvevő internetkapcsolatának sebességét. Kiderült, a tényleges letöltési sebesség sok esetben nem éri el a meghirdetettnek a kétharmadát sem. A realizált sebesség technológiánként is eltérő, kábelen a legjobb 89,5 százalék, optikán csak 82,7, míg a legrosszabb a rezes xdsl-en, ahol nem éri el a 64 százalékot.

Az alulteljesítőkhöz a kontinensen elsősorban a nyugat-európaiak tartoznak, míg Kelet-Európában, de mindenekelőtt Magyarországon az ígérthez képest 100,34 százalékban teljesülnek a letöltési sebesség mutatók – adta hírül az Internetet.hu távközlési összehasonlító portál. A kutatásból kiderült, az internetszolgáltatók Ázsiában, Kelet-Európában és Dél-Amerikában tartják be leginkább letöltési sebességre vonatkozó ígéreteiket. A globális lista dobogóján Kína (103,45%) végzett az élen, Magyarország a második, míg Tajvan 99,45 százalékos eredményével a harmadik legjobb lett. Kelet-Európából jó pozíciókat szereztek még a szlovák (98,39%), az ukrán (97,72%), a horvát (96,53%) és a román (94,59%) szolgáltatók is. A lista utolsó három helyét Írország (62,7%), Franciaország (63,51%) és Olaszország (64,09%) foglalja el. Az globális átlag 87,5 százalék, az Európai Unióé pedig ennél is kisebb, 85,1 százalék.

A „behálózott kontinens” szélesíti a fogyasztói jogokat

 A „behálózott kontinens” jogszabálycsomagban javasolt reformok új előfizetői jogokat létesítenek, így például az összehasonlítható információkat tartalmazó és a közérthető nyelven megfogalmazott szerződésekhez való jogot. A szolgáltatóknak különösen a ténylegesen elérhető adatsebességről kell majd pontos tájékoztatást adniuk. A fogyasztók több jogot szereznek majd arra, hogy szolgáltatót vagy szerződést váltsanak, hogy felmondják szerződésüket, ha az internetkapcsolat ígért sebessége nem teljesül, vagy arra, hogy e-mailjeiket új e-mail címre továbbíttassák, miután szolgáltatót váltanak.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.