A Gartner tavaly júniusban kiadott előrejelzése szerint a böngészők 2030-ra olyan platformmá válnak, amelyeken keresztül a vállalatok szoftvereket terjeszthetnek, információt gyűjthetnek, szabályozhatják a hozzáféréseket, és biztonságosan vezényelhetik a távmunkát is. Ezzel a piackutató szerint a vonatkozó alkalmazások egyre inkább a tudásmunkások "vállalati univerzumának központjává" válnak, és a gyártók is gyors ütemben fejlesztik a böngészőkben működő biztonsági vezérlőket, ami magával hozza egyebek mellett a kapcsolódó bevételszerzési modellek újragondolását.

A Google is a Gartnert idézte keddi közleményében, amelyben "a végponti biztonság jövőjeként" határozta meg a frissen bejelentett Chrome Enterprise Premium szolgáltatást: ennek értelmében a vállalati böngészőkre alapulnak majd a termelékenységet javító megoldások és a biztonsági programok a felügyelt (vagy akár nem felügyelt) eszközökön a hibrid munkavégzés zökkenőmentes megvalósításához. A Chrome üzleti kiadását azonban már nem lehet grátisz használatba venni: a Google felhasználónként havi 6 dollárt kér az extrákért, felrúgva a hosszú ideje fenntartott ingyenességet.

Ez már nem ugyanaz a terep

Ahogy a beszámolók felidézik, a Netscape Navigator Personal Edition kiadását még 39 dollárért lehetett megvásárolni 1995-ben, amit aztán a Microsoft agresszív stratégiájára reagálva kénytelen volt nullára csökkenteni. Az elmúlt évtizedek során már nem is próbálták pénzért adni a webböngészőket, a helyzet azonban sokat változott a digitális térben és a Google alapvetően ingyenes, reklámbevételekre épülő szolgáltatásainak vonatkozásában is: a Financial Times például a múlt héten értesült róla, hogy a vállalatnál már mérlegelik a generatív MI-vel támogatott keresés fizetőssé alakítását.

Maga a Chrome az utóbbi években számos biztonsági funkciót kapott, a Chrome Enterprise Premium kiadást pedig a Chrome Enterprise alapképességein túl olyan eszközökkel látják el, mint az újabb vállalati vezérlők, a biztonsági elemzések és jelentések, a kontextus alapú hozzáféréskezelés vagy a fenyegetettség- és adatvédelem mesterséges intelligenciával támogatott kiterjesztése. Ezek között külön kiemelik a generatív MI-alkalmazások adatgyűjtésének korlátozását is, ami a DLP (data loss prevention) beállítások és figyelmeztetések nyomán jelentősen csökkenti az elküldött tartalom mennyiségét.