Az autonóm közlekedésről általában akkor is a vezető (és akár vezetőülés vagy kormánykerék) nélküli járművek jutnak az ember eszébe, ha az önvezetésnek különféle szintjei vannak. A piacon elérhető modellek jellemzően 1-es vagy 2-es szintet érnek el az International Society of Automotive Engineers (SAE) besorolásában, és bár az utóbbi is olyan eszközöket biztosít, amelyek már túlmutatnak a megszokott vezetéstámogató funkciókon, az emberi beavatkozás nélküli teljes autonómia (SAE 5) egyelőre műszaki vagy szabályozási szempontból is meglehetős távolságban van.

Ez természetesen a divathullámon lovagló gyártókat és felhasználókat sem zavarja, amennyiben hajlamosak eltúlozni az új járművek önvezető technológiáinak hatékonyságát és biztonságát. És ahogy egy buszos pilot program (CAVForth project) is megmutatta Skóciában, tényleg össze-vissza dobálózunk az autonóm közlekedés fogalmával. A BBC például az Egyesült Királyság kormányának közlését idézve arról ír, hogy ez lesz a világon az első teljes léptékű, nyilvános önvezető buszjárat, közben már a cikk előző mondatából kiderül, hogy ez ilyen formában nem teljesen igaz.

Sofőrre azért ehhez is szükség van

A májusban induló buszok teljes munkaidőben történő üzemeltetéséhez ugyanis nem a megszokott módon egy, hanem két emberre lesz szükség: a vezetőülésben egy biztonsági sofőrnek kell ülnie, hogy folyamatosan felügyelje a járművet, egy úgynevezett "buszkapitány" pedig az utasokat segíti a fel- és leszállásban, a jegyvásárlásban és az egyéb felmerülő kérdésekben. Ebben a felállásban az "önvezető buszjárt" még akkor is némileg félrevezető elnevezésnek tűnik, ha a járművek hosszabb-rövidebb ideig valóban emberi beavatkozás nélkül haladnak majd.
 

A buszjárat egyébként hetente akár 10 ezer utast szállíthat Edinburgh külvárosában egy több mint 20 kilométeres pályán. A skót közlekedési miniszter egy innovatív és ambiciózus projekt izgalmas mérföldkövének minősítette a Stagecoach UK által gondozott flottát, ami azért megmutatja, hogy a technológia jelenlegi állása szerint még bőven szükség van az emberekre az úgynevezett önvezető közlekedéshez. Ez persze nem csökkenti a projekt jelentőségét, és az ottani főúthálózat csakugyan változatos tesztkörnyezetet biztosíthat a tömegközlekedés ilyen irányú fejlesztéséhez.