
Ahány ház, annyi szokás, ahány SAP-rendszer, annyiféle feladat – ám annyiféle lehetőség is. Így lehetne összefoglalni azt a szakmai beszélgetést, melyet a témában tanácsadói oldalról érdekelt IPR Insight és a Norex szervezett az egyre égetőbb S/4HANA átállásról.
A beszélgetésben Kulcsár Alexandra, a Norex ügyvezetője mellett Hunyady Lajos, az IPR-Insights kereskedelmi vezetője, Urbancsok Kata, a CETIN Zrt. pénzügyi vezetője és Mészáros Katalin, az MVMI Zrt. SAP-rendszerek üzemeltetési és fejlesztési igazgatója vett részt. Az előzetesen meghirdetett programhoz képest meglepetés vendégként megérkezett Pintér Szabolcs is, aki két napja jelentette be a LinkedInen, hogy a RISE Business Solutions társtulajdonosa lett. Részvétele azért is volt érdekes, mert tavaly augusztus végéig két évtizedet töltött el az SAP Hungarynél. 2019-től a cég ügyvezetőjeként dolgozott, így belülről ismeri a szoftvergyártó stratégiáját.
Az már a beszélgetés elején kiderült, hogy szinte minden cég út közben van – még akkor is, ha évek óta dolgoznak az átálláson. Olyan szervezetről egyik résztvevő sem hallott, amely már lezárta volna S/4HANA-projektjét. Az MVM Csoportnál ez nagy kihívás is, mert 33 éles SAP-rendszert üzemeltetnek, mondta Mészáros Katalin, aki hozzátette: csoportszinten már 2023-ban elindították az átállási programot. A cégcsoport szerkezete az elmúlt években dinamikusan változott, ám az egyes belépő cégek IT-jának a konszolidációja elmaradt. Az S/4HANA-átállás viszont jó lehetőség ennek a konszolidációnak a végrehajtására, az elavult rendszerek lecserélésére. Mint mondta, kritikus infrastruktúra üzemeltetőjeként az MVM-nél az is komoly hajtóerő, hogy a megszűnő gyártói támogatás jelentős biztonsági és auditkockázatot (pl. NIS2) jelent.
A CETIN helyzete némileg egyszerűbb, mondta Urbancsok Kata. A cég ERP-igénye jóval egyszerűbb, mint például egy mobilszolgáltatóé, így náluk már a beszállítók kiválasztása zajlik. Amúgy az átállás nem volt kérdéses, a tulajdonos hozta ezt a döntést. Ugyanakkor lehetőséget kaptak arra, hogy a saját igényeikhez szabják a szolgáltatásokat.
Az innováció igénye és a határidő szorítása
Pintér Szabolcs tapasztalata az, hogy bár az átállás valóban innovációs lehetőség (pl. üzleti folyamatok újragondolása, hatékonyabbá tétele), az ügyfelek egyértelműen a határidő miatt indítottak átállási projektet. Amúgy szerinte a határidő nem annyira sürget: 2030-ig lehet plusz 2 százalékért kiterjesztett támogatást venni. "De ha már váltani kell, akkor érdemes lenne kihasználni az azzal járó modernizációs lehetőségeket" – tette hozzá.
Kulcsár Alexandra osztotta ezt a véleményét, ám szerinte azért nehéz modernizációként tekinteni a váltásra, mert nincsenek lezárt use case-ek, ráadásul nincs elég tanácsadói kapacitás sem. Ő azt prognosztizálta, hogy a tanácsadói napidíjak akár 20-30 százalékkal is emelkedhetnek, amikor a nagy cégek kiírják az SAP-s tendereiket. Szerinte ezért is érdemes mielőbb elkezdeni a váltást.
Mészáros és Urbancsok is hangsúlyozta, hogy a feladatot az üzleti igények felől közelítették meg. Felmérték az üzleti igényeket, és csak azokat viszik tovább S/4HANA-ba, melyek üzleti szempontból jónak minősültek. Pintér tapasztalata az, hogy a nagy projekteknél mindig szükség van a felső vezetői támogatásra. Anélkül óriási a kockázat.
A modernizációs lehetőség mellett van még egy fontos szempont, mondta Hunyady Lajos. Amire korábban soha nem volt lehetőség, az ügyfelek visszaadhatják a régi licenceiket az SAP-nak, és tiszta lappal építhetnek fel egy optimalizált SAP licencportfóliót. Már azzal is jelentős megtakarítás érhető el, ha például a korábban vásárolt, ám fölöslegessé vált professional user licenceket olcsóbb konstrukcióra cserélik, illusztrálta a lehetőségeket Mészáros Katalin.
A Digital Access lesz a legforróbb téma
Hunyady Lajos szerint az átállás után a legforróbb téma a Digital Access lesz, amely a licencfizetési kötelezettséget kiterjeszti az SAP-rendszereken túlra. Pintér Szabolcs ezt annyival pontosította, hogy az SAP nem sokat foglalkozott vele – legalábbis eddig. Az értékesítőket abban tette érdekeltté, hogy minél több licencet adjanak el. Ráadásul a Digital Access ügye már EU-s szintre jutott. Az Európai Bizottság kikényszerítette, hogy a szoftvergyártó lazítson a szabályain.
A beszélgetés végén természetesen előkerült a mesterséges intelligencia is. Abban minden résztvevő egyetértett, hogy a bizalom egyelőre hiányzik. Mészáros Katalin szerint náluk még egy sikeres proof-of-concept is sokakat megrémített. Az, hogy egy ERP-ben mire lehet használni, egyelőre kérdéses, mivel a mesterséges intelligencia – szemben egy ERP rendszerrel – nem determinisztikus.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?