Először 2020 végén számoltunk be a Kiotói Egyetem és a Sumitomo Forestry nevű fakitermelő és -feldolgozó cég közös projektjéről, melynek során a faanyagok felhasználásának lehetőségeit kutatják olyan extrém körülmények között, mint amilyen a szélsőséges hőmérsékletvltozás vagy a sugárzás. Ez egyrészt előrevetíti a különféle fafajták földi alkalmazásait is, de a nagy dobás mégis a világűr lenne: a program eredeti célkitűzései között egy faszerkezettel rendelkező műhold 2023-as felbocsátása is szerepelt, és azóta a japán űrügynökséggel (JAXA) közösen háromféle mintát is küldtek a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), tesztelve az egyes típusok viselkedését.

A fa állítólag már idelent is megdöbbentően jól bírta az alacsony föld körüli pálya (LEO) szimulált körülményeit, és a tíz hónapon át végzett kísérletek is sikeresek voltak a JAXA Kibo moduljában. A legfrissebb tervek szerint pedig jövő nyáron a japán űrügynökség és a NASA közös küldetése során tényleg pályára állítanak egy favázas eszközt: a LignoSat nevűe mikroműhold magnóliából (liliomfából) készül, és legalább hat hónapon keresztül figyelik majd meg a viselkedését, hogy kiderüljön, hogyan reagál a szélsőséges hőmérsékleti változásokra.

Most jön a főpróba

A CNN-nek nyilatkozva a Kiotói Egyetem projektjének munkatársa elmondta, hogy a Földön, az égés, a rothadás vagy a deformáció is problémtjelenthet a faanyagok alkalmazásában, de az űrben oxigén vagy organizmusok hiányában nincsenek jelen ugyanezek a tényezők. A tömegéhez viszonyítva azonban a fa nagyjából olyan erős, mint az alumínium, és ha a műholdra már nincs szükség, akkor egyszerűen csak elég a légkörben. Ez mérsékelheti az űrszemétből adódó, növekvő kockázatokat, miközben az űrvállalatoknak is kevesebbe kerül.

A földi kísérletek megmutatták, hogy mínusz 150 és 150 Celsius-fok között a fa nem sokat veszít a tartósságából, de a a bolygót megkerülő műholdaknak is rövid idő alatt kell intenzív, ismétlődő hőmérsékletváltozásokat elviselniük. Ha az űrben végzett tesztek is sikeresnek bizonyulnak, akkor a fa fizikai és kémiai tulajdonságainak további módosítsával akár az alumíniumot is kiválthatja ezen a területen, nem beszélve arról, hogy a műholdas kommunikációban használt széles hullámtartományban is transzparensnek tekinthető anyagról van szó.