Újabb, jelentős gazdasági szereplőnek számító országból szorulnak ki a telekommunikációs hálózatok kiépítésében érdekelt kínai cégek, miután a kanadai kormányzat megtiltotta a Huawei és a ZTE technológiájának használatát az 5G-hálózatokban. A nemzetbiztonsági érdekekkel indokolt korlátozással ezzel Kanada teljessé tette az angolszász országok (USA, Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland) "blokádját".

A két kínai cég berendezéseit vagy menedzselt szolgáltatásait használó vállalatoknak 2024 nyaráig kell ezektől megszabadulni, idén szeptember elsejétől viszont már vásárolni sem lehet az érintett kínai szállítóktól sem 4G-s, sem 5G-s hálózatokban használt eszközöket. 

Kanada azt is közölte, hogy a jövőben korlátozásokat kíván bevezetni az üvegszálas hálózatokban használt gigabites passzív optikai hálózat (GPON) berendezéseire, és biztonsági felülvizsgálati programját "kiterjeszti az összes kulcsfontosságú beszállítótól származó kockázatok figyelembevételére".

Nem lepődött meg senki

A fenti intézkedések tulajdonképpen egyik érintettet sem lepték meg. A kínai kormányzat a korábbi hasonló esetekben is használt kardcsörtető retorikával reagált. A politikai manipulációnak minősített lépés mögött Peking egyértelműen az USA törekvését látja kirajzolódni, amelynek célja a kínai gazdasági szereplők meggyengítése.

A Huawei hivatalos kommentárjában csalódottságának adott hangot, ugyanakkor számítottak ilyen döntésre. A cég szóvivője szerint csak az volt meglepő, hogy ilyen sokat váratott magára. A Huawei egyúttal ismét elutasított minden olyan vádat, miszerint eszközeit kémkedésre használnák, vagy hogy a kínai kormányzat szabadon hozzáférhetne a rendszereiben meglévő adatokhoz.

A kitiltás már csak azért sem érhetett senkit váratlanul, mivel Kanada legnagyobb távközlési szolgáltatói már két évvel ezelőtt úgy döntött, hogy a legújabb, 5G-s hálózati infrastruktúra fejlesztésénél nem számítanak a kínai beszállítókra. Az akkori és a mostani döntés mögött is felsejlik az Öt Szemként emlegetett titkosszolgálati szövetség még 2018-ban hozott állásfoglalása. Az öt angolszász ország hírszerző szervei már akkor megállapodtak róla, hogy közösen lépnek fel a kínai gyártók (különösen a Huawei) ellen, mert arra jutottak, hogy eszközeik használata a távközlési hálózatokban biztonsági kockázatot jelent. A politikusok végül az összes országban megfogadták a hírszerzés tanácsát, csak Kanadában ez kicsit tovább tartott.