Mármint Amerikában: a Wall Street az egyik oldalon, a Szilícium-völgy a másikon.

Nagy lehet a baj, ha már napi szinten foglalkoznak a nagy híroldalak azzal, hogyan szívja el a Szilícium-völgy a szakembereket a nagy pénzügyi cégektől, elsősorban a bankoktól. Mint arról korábban írtunk, a pénzügyi cégek szempontjából kívánatos lenne egy ellentétes irányú áramlás is: IT-szakemberekre lenne szükségük minél nagyobb számban, hogy a digitalizáció fokát még magasabbra tudják emelni.

A napokban a Reutersen jelent meg összeállítás a témában, melynek az adta az apropóját, hogy az elmúlt hónapokban több középvezető is elhagyta a Goldman Sachsot az Uber kedvéért. És ez csak a jéghegy csúcsa.

Az ígéretes induló vállalkozások csábítóak a kétségtelenül jól fizető banki robot után: rugalmas időbeosztás, részvényopció, esetleg eleve részesedés a cégből mind olyan tényezők, melyek egy-egy ígéretesebb technológiai vállalkozást vonzóvá tesznek. Ráadásul ezeknek a cégeknek jellemzően az az első számú célja, hogy tőzsdére menjenek, amiben a pénzügyi tapasztalat nagyon sokat jelent.

A pénzügyi válság megtépázta a tekintélyt

A Goldmannál – és más bankoknál is – meglehetősen nagy a lemorzsolódás, még magasabb szinten is. Például szintén a Goldmantól érkezett az Uber jelenlegi pénzügyi vezetője, Gautam Gupta és Cameron Poetzscher üzletfejlesztési vezető is. Gupta hat évet, Poetzscher azonban 18-at töltött a banknál. A Goldman nem hozta nyilvánosságra, hogy hányan távoztak a Szilícium-völgybe, részben kockázati tőketársaságokhoz, részben startupokhoz vagy akár befutott cégekhez, de érezhetően komoly problémának tekintik a fluktuációt. Ezt jelzi, hogy létrehoztak egy munkacsoportot, amelynek az a feladata, hogy módszereket dolgozzon ki a középvezetők megtartására.

És nem csak a középvezetők mennek. Amikor az elvándorlás kerül szóba, rendszeresen előkerül két nagy név: Ruth Porat, aki a Morgan Stanley pézügyi igazgatói székét cserélte a Google-éra, valamint Michael Evans, a Goldman ázsiai vezetője, aki idén augusztustól az Alibaba Group Holding elnökeként dolgozik.

A HR-szakértők szerint ennek részben az az oka, hogy a 2008-as válság erősen megtépázta a bankok presztízsét, és csökkentette a vonzerejét is.

 Már az iskolában elkezdődik 

A Reuters idézi a Harvard Business School felméréseit. Az intézmény rendszeresen szondázza a végzős diákjait, hova mennének legszívesebben dolgozni. Az idén végzettek 20 százaléka azt mondta, hogy elsősorban valamilyen technológiai vállalatot célozna meg. A 2011-ben végzetteknél ez az arány még csak 11 százalék volt. Eközben a hagyományos befektetési bankok iránti érdeklődés erősen csökkent. 2011-ben még a végzősök 10 százaléka mondta azt, hogy ilyen vállalathoz igyekszik, addig idén már csak 5 százaléka.

Pedig a fizetések összességében a Wall Street felé billentik a mérleget. Egy befektetési bank alelnökeként úgy félmillió dollárt lehet keresni évente, az Ubernél kevesebb mint felét, kb. 200 ezer dollárt. Igen ám, de egy bankban sok múlik a bónuszon, az meg nem feltétlenül a munkamennyiség és a tehetség függvénye, azaz kiszámíthatatlan. Ezzel szemben ha valaki egy jó technológiai vállalkozást fog ki, és kap részesedést még a tőzsdére lépés előtt, hosszabb távon akár sokkal többet is kaszálhat, mintha szorgalmasan húzta volna az igát kilenctől ötig. Persze a kockázat ebben az esetben sem elenyésző, legfeljebb az egyén úgy érezheti, nagyobb a ráhatása a sikerre.

A Szilícium-völgy jobb, mint a konkurensek

Az egykori bankárok lépése logikus. Inspiráló környezetbe kerülnek. A Reuters itt is az Uberrel példálózik, melynél a mérnöki munkában is nagy szerepet kaptak az egykori Wall Street-iek: segítségükkel dolgozták ki vagy finomították azokat az algoritmusokat, amelyeken az egész vég tevékenysége alapul.

És ha a bankár a Szilícium-völgybe megy, az még akár jól is jöhet előző munkahelyének. Ha ugyanis a konkurenshez megy, végleg elveszik a kapcsolat. Ha azonban egy jó technológiai vállalatnál landol, az egykori alkalmazott – ha békésen és jó hangulatban távozott – végeredményben potenciális ügyféllé válik. A techcégeknek ugyanis mindig szükségük lehet hitelre, pénzügyi segítségre, később a tőzsdére lépés előkészítésére, melyek mind jó üzletet jelenthetnek a bankoknak.

 

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.