Március elején tette közzé az ISO 27001 legújabb változatának magyar nyelvű tervezetét a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT). Az MSZ/T ISO/IEC 27001:2014-es tervezetről a testület szakmai napot szervezett, melyen újra felhívták a figyelmet arra, hogy április 30-ig várják az érintett szakmai szervezetek észrevételeit a tervezethez. Ezt szavazás, majd a végleges szabvány magyar kiadása követi, amelyre várhatóan júniusban kerülhet sor – írja Biztonságportál.
Az ISO/IEC 27001 nemzetközi szabványt abból a célból dolgozták ki, hogy meghatározzák az információbiztonsági irányítási rendszerek létesítésének, megvalósításának, fenntartásának és folyamatos továbbfejlesztésének követelményeit.
Jövő októbertől a régi tanúsítványok is érvényüket vesztik
A szakmai napon elhangzott előadások egyebek közt a 2005-ös és a 2013-as szabványverziók közötti különbségeket, a tanúsítói gyakorlat várható változásait ecsetelték, illetve szó esett arról, hogy az érintett cégek hogyan tudnak felkészülni az új szabvány kihívásaira.
A rendezvény záró előadásában Tarján Gábor, a MagiCom ügyvezető partnere elmondta: bár a szabvány az előző kiadásához képest nem hoz drasztikus változásokat, lesz tennivalójuk az auditálást kérő cégeknek lesz tennivalójuk. Az IAF (International Accreditation Forum) szabályozása szerint ugyanis a 2013. október 1-jén megjelent szabványra kétéves átállási időszak áll rendelkezésre, azaz 2015. október 1. után már nem végezhető el a régi szabvány szerinti tanúsítás. Ráadásul jövő októbertől az addig kiadott tanúsítványok is érvényüket vesztik. Ezért az információbiztonság-irányítási rendszerüket a jövőben auditáltatni akaró szervezeteknek már ma is az új szabványt érdemes választaniuk. Idén októbertől pedig már csak a 2013-as szabvány szerint végezhető audit – mondta Tarján.
Az új változatban a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a kockázatértékelés. Ennek módszertanát a szabványalkotók nem rögzítették, ám a szabvány megköveteli a választott módszer transzparens végigvitelét.
Szintén fontos változást mutat az alkalmazhatósági nyilatkozat. Míg a régi szabvány „A” melléklete 133, információbiztonsági környezetben használható védelmi intézkedést sorolt fel, és a cégek a gyakorlatban ezek alapján készítettek maguknak kontroll-leltárt, addig az új szabvány arra törekszik, hogy a cégek a saját információvagyonukra vonatkozó kockázatelemzés elvégzése után maguk vezessék le az alkalmazandó kontrollokat. (Ez a melléklet tartalmazza a szabvány konkrét technikai követelményeit, a szabályozási célokat, ami egyben felöleli az információbiztonság szabályozásának feladatait, területeit is.) A mellékletben található – most már csak 114 kontrollt tartalmazó – lista tehát pusztán segédlet; speciális tevékenységet végző cégeknél pedig a listában nem szereplő kontrollokra is szükség lehet.
Összességében tehát az új kiadás önállóságra ösztönöz, ugyanakkor – emelte ki a szakember – a régi szabvány szerint intézkedéseket hozó cégeknek az új szabvány szerint sem kell meglepetésektől tartaniuk.
A témával a májusban tartandó 61. Hétpecsét Fórum is foglalkozik majd, ahol a beérkező véleményekről is hallhat a közönség.
(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?