Na, hol mondták ezt? Annyit elárulunk, hogy most kivételesen nem Magyarországon, és nem az IVSZ.

Nem csak Magyarországon van probléma a természettudományos képzéssel. Egész Európában – sőt világszerte – küzenek az iparági szereplők azzal, hogy nincs elég IT-szakember. Hogy mégis egy német problémáról beszélünk, annak mindenekelőtt az az oka, hogy a magyar oktatási rendszer sok hasonlóságot mutat a némettel – történelmi okokból –, másrészt a német munkaerőpiacnak jelentős az elszívó hatása is Magyarországon.

Nő az érdeklődés, de ez kevés

A német munkaerőpiacon örvendetes változás, hogy a diákok körében nő az érdeklődés a műszaki pályák iránt. A német statisztikák szerint 2013-ban 21 ezer IT-szakember végzett a különböző felsőoktatási intézményekben. Ugyanabban az évben kb. 13 ezren kezdték meg valamilyen IT-területen a felsőfokú tanulmányaikat.

Csakhogy ez kevés annak az országnak, ahol az  egy főre jutó IT-kiadások – beleértve az üzleti, az állami és személyes IT-költéseket is – messze meghaladják az EU-s átlagot. Az uniós átlag 1182 euró, ez Németországban 1476 euró. Tegyük hozzá, hogy ezzel még Európa egyik legfejlettebb gazdasága is messze lemarad az Egyesült Államok mögött, ahol 2468 euró jut egy főre, de még Nagy-Britanniában is kimagasló a költés (1912 euró). (Az adatok a német digitális gazdaság szereplőit tömörítő BITKOM felméréséből származnak, melyet az IDC-vel és a GfK-val, valamint az EITO-val (European Information Technology Observatory) közös készítettek.)

A Szövetség egy tavalyi felmérése szerint egyébként a német IKT piacról több mint 40 ezer szakember hiányzik, ráadásul úgy, hogy minden negyedik IKT cég külföldi szakembereket is alkalmaz. Ahhoz, hogy a fejlődést is gátló munkaerőhiány belátható időn belül enyhüljön, a BITKOM szerint évi 25-28 ezer végzősre lenne szükség – természetesen olyanokra, akik hasznosítható tudással bírnak. A témával a közelmúltban a Franfurter Allgemeine Zeitung is foglalkozott megemlítve, hogy a munkaerőhiány egyik következménye például az, hogy a jó szakembereket egyre nehezebb megtartani.

Kampány kampány hátán

Az iparágban érdekelt szervezetek is támogatták az ún. MINT Zukunft schaffen (a név a matematika, informatika, természettudományok –  naturwissenschaften –, technikai rövidítése) például országos kampányt indított számtalan helyi projekttel a mérnöki és természettudományos pályák népszerűsítésére. Valószínűleg már ennek a hatása is látszik abban, hogy valóban nőtt az alap- és középfokú oktatásban részt vevő diákok körében az érdeklődés e pályák iránt. (A projektekben például 15 ezer önkéntes hirdeti a mérnöki munka szépségét.)

Az egyik kitörési lehetőség a munkaerőhiány leküzdésére az lehet, hogy vonzóvá teszik ezeket a pályákat a nők számára.

Kötelező tantárgy lehetne

Németországban hasonló a helyzet, mint Magyarországon. Az informatika egyelőre csak választható érettségi tárgy. A cél azonban az lenne, hogy kötelező tantárgy legyen. Az ezt szorgalmazók indoklása kézenfekvő: az IT ma már olyannyira  mindennapok része, hogy IT-ismeretek nélkül gyakorlatilag lehetetlenné válnak mindennapi tevékenységek.

Németországban egyelőre általánosan csak Szászországban vezették be a kötelező IT-oktatást, illetve Bajorország néhány iskolájában. Ennek oka azonban nem feltétlenül az, hogy ne ismerték volna fel országosan a probléma jelentőségét.

Hiányoznak a szakképzett és felkészült tanárok, és a háttér infrastruktúra sem feltétlenül alkalmas arra, hogy általánosan bevezessék az informatika oktatását. Németországban is gyakorlattá vált, hogy a cégek – saját érdekükből is – beszállnak az oktatás támogatásában. Élen jár ebben a Samsung, az Intel és a Microsoft – e két cég a magyar alap- és középfokú oktatás támogatásában is komoly szerepet vállal, az Intel például a Skoool Learning and Teaching és a Teach programmal, a Microsoft pedig programokkal –, de számtalan kisebb szereplő is fordít erőforrásokat erre a területre.

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.