Bizonyára sokan jártunk már úgy, hogy egy hivatalos ügyünk elintézésénél bementünk az illetékes hivatalba, sorban álltunk, elmondtuk, mi járatban vagyunk, kaptunk egy csekket, amivel el kellett menni a legközelebbi postára, sorban álltunk, befizettük, visszamentünk, sorban álltunk, megmutattuk a befizetést igazoló szelvényt és talán már el is tudtuk intézni a kérdéses ügyet. Többek között ezt a rendkívül kényelmetlen procedúrát igyekszik lerövidíteni a 2011-ben indult központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER), amelyhez idén várhatóan több új szervezet is csatlakozhat.
7-ről a 10-re
Az elektronikus fizetési rendszert üzemeltető Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) tájékoztatása szerint tavaly több mint 7 milliárd forintnyi eljárási díjat és illetéket kezelt az EFER. Idén ez az összeg várhatóan meghaladja a 10 milliárdot, mivel jelentősen bővül az elektronikus díj- és illetékfizetési lehetőséget biztosító államigazgatási eljárások köre.
A bővülésre a tavaly év végén megjelent "Központi elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez való kapcsolódás" című pályázat ad lehetőséget, amelynek keretében a KIFÜ fejlesztési és üzemeltetési szaktudással támogatja a csatlakozni kívánó szervezeteket. A májusban záruló, 400 millió forintos keretösszegű pályázat négy intézmény és a kormányablakok EFER csatlakoztatását teszi lehetővé. A pályázatokat érkezési sorrendben bírálják el, így már biztos, hogy az ÁNTSZ-OTH (veszélyes anyag bejelentés) és Lechner Lajos Tudásközpont (építésügyi fizetési portál) csatlakozik a rendszerhez, azaz ezekben az eljárásokban a közeljövőben már lehetővé válik az eljárási díjak, illetékek elektronikus megfizetése.
Az elektronikus fizetési rendszeren többféle fizetési megoldás áll majd az ügyfelek rendelkezésére: bankkártyás fizetés asztali terminálnál (POS), online fizetés a hivatal által megadott banki megoldáson keresztül (VPOS) és az ügyfél saját banki felületén keresztüli fizetés (házibank). Az EFER használatával az egy ügyhöz tartozó, de különböző hatóságokat illető befizetések egy elektronikus tranzakcióval kezelhetők, és ugyanígy bonyolíthatók az egy intézményt érintő, de különböző kötelezettségekből fakadó befizetések (például adózás) is. A POS és VPOS szolgáltatást az OTP bank biztosítja, a tranzakciós díj 0,8 százalék. A házibank szolgáltatást jelenleg az FHB ügyfelei érhetik el, de további bankok csatlakoztatása már folyamatban van.
Történelmi terjeszkedés
Az EFER rendszer első alkalmazója 2011-ben a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala volt, amely az okmányirodai ügyintézés eljárásaira terjesztette ki a POS és egyes esetekben a VPOS megoldásokat. Az otthonról intézhető online fizetésre elsőként 2013. március 26-tól a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) Igazságügyi Fizetési Portálján nyílt lehetőség, a cégbeszámolók benyújtásához kapcsolódó fizetési kötelezettségek teljesítése során. Az EFER rendszert használja a NAV is: a cégek számára lehetővé vált, hogy egy tranzakcióval teljesítsék adózással kapcsolatos különböző fizetési kötelezettségeiket.
A működtető KIFÜ adatai szerint az EFER rendszeren keresztüli befizetések összege az indulás évében elérte a másfél milliárd forintot, 2012-ben ez az összeg már 5 milliárd forint volt, a tavalyi évben pedig meghaladta a 7 milliárdot, ekkor a tranzakciók darabszáma mintegy 890 ezer volt. Az idén az EFER rendszeren keresztül bonyolított befizetések összege várhatóan meghaladja majd a 10 milliárd forintot.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?