
Meglepően magasak a szoftverek járulékos költségei. A szoftverkarbantartási szolgáltatásokat nyújtó Origina és a Thinkers50 menedzserképző közös, The Software Tax című felmérése szerint az amerikai és brit vállalatok szoftverbüdzséjének átlagosan 28 százalékát olyan, a gyártók által kikényszerített költségek viszik el, amelyek a frissítésekhez, a migrációhoz és a licencelési változtatásokhoz kapcsolódnak. A több mint 2000 brit és amerikai nagyvállalat (legalább egymilliárd dollár bevétel és/vagy legalább 10 ezer alkalmazott) megkérdezésével készült felmérés szerint a válaszadók többsége egyfajta „szoftveradóként” tekint ezekre a költségekre.
A válaszadók 95 százaléka mondta, hogy fizetett már olyan, a gyártó által kezdeményezett frissítésért, amelyről azt feltételezte, hogy rontja az üzleti eredményeit. Ha ugyanis nemet mond, elveszíti a gyártói támogatást, ami sokkal súlyosabb problémákhoz vezethet. A döntés tehát racionális, különösen annak fényében, hogy a cégek négyötöde úgy véli: jelentős zavarokat okozna az üzleti tevékenységében, ha szakítana egy nagyobb gyártóval.
A cégek többsége (76 százalék) úgy nyilatkozott, hogy nem tudja kellően érvényesíteni az érdekeit a nagyobb szállítókkal szemben. Nem meglepő tehát, hogy a válaszadók hasonló aránya (78 százalék) szerint nincs vagy csak csekély ráhatásuk van arra, mikor hajtják végre a gyártók által előírt módosításokat.
Költségek a sorok között
A költségek egy része látható, ilyen például a szoftvergyártónak fizetett támogatási díj. Jelentős részük azonban rejtve marad. Ilyen költség például az, amelyet a válaszadók 84 százaléka említett: a vezető mérnökök a szállítók által megkövetelt módosításokkal foglalkoznak, ahelyett hogy innovációra vagy üzletközpontú fejlesztésekre fordítanák a munkaidejüket.
A szoftverkarbantartás költségei azonban nemcsak a munkaerőköltségekben bújnak meg. A válaszadók 91 százaléka állította, hogy az elmúlt három évben kénytelen volt teljesen működőképes hardvereket lecserélni kizárólag azért, hogy megfeleljen a szoftvergyártók támogatási előírásainak. Ez komoly érvágás az IT-büdzsének: a megkérdezett vállalatok körében a hardverek hasznos élettartama ilyen okok miatt átlagosan 1,65 évvel rövidült le.
A kiszállást azonban kevesen vállalják, különösen az üzletkritikusnak tekintett területeken. Csupán a válaszadók harmada nyilatkozott úgy, hogy amikor legutóbb leállítottak egy mesterséges intelligenciával vagy adatkezeléssel kapcsolatos alkalmazást, abban jelentős szerepet játszottak a „szállítóvezérelt” költségek. 56 százalék a hatást inkább mérsékeltnek ítélte.
Az Origina vezérigazgatója, Tomas O'Leary szerint a probléma globális, és a vállalatok többségét érinti. Leginkább azok a cégek küzdenek vele, amelyek régóta használnak bizonyos technológiai megoldásokat, és amelyek mélyen beágyazódtak az üzleti folyamataikba.
A kutatási eredményeket összegző tanulmány társszerzője, Marshall Van Alstyne, a Bostoni Egyetem professzora szerint az informatikai vezetők számára mindebből az a legfontosabb tanulság, hogy „tárgyaljanak a kilépésről, mielőtt belépnének”.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?