Másfél év után eláll az izraeli Tower Semiconductor felvásárlásától az Intel. A Reutersnek név nélkül nyilatkozó bennfentesek szerint a döntés közvetlen oka az, hogy nem sikerült a két cég közötti szerződésben kikötött határidőig megszerezni a kínai versenyfelügyeleti hatóságok jóváhagyását. Pat Gelsinger, az Intel vezérigazgatója, a múlt hónapban még tett egy kísérletet, hogy elfogadtassa a kínaiakkal az ügyletet, Pekingbe utazott, hogy kormánytisztviselőkkel találkozzon.

Mint a Bitport is megírta, a felek 2022 februárjában írták alá a Tower megvásárlásáról szóló megállapodást. Gelsingerék akkora lehetőséget láttak az üzletben, hogy nagyon nagy felárat – a bejelentés előtti 33 dolláros árfolyamhoz képest részvényenként 53 dollárt, összesen 5,3 milliárd dollárt – kínáltak az izraeli csipgyártóért.

A jelentős felárat az indokolta, hogy a Tower Semiconductor pont azon a területen erős, amit a TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) ural, és ahova az Intel nagyon szeretne betörni: az autókhoz, orvosi eszközökhöz és energiagazdálkodási alrendszerekhez gyárt ún. analóg csipeket, azaz olyan áramköröket, melyek összekapcsolják analóg és a 0/1-ben gondolkodó digitális világot.

Az informátorok szerint az Intel nem tervez tárgyalni a szerződés meghosszabbításáról, inkább kifizet bánatpénzként 353 millió dollárt a Tower Semiconductornak. Az Intel és a Tower Semicoductor nem kívánta kommentálni az értesülést, míg a kínai trösztellenes szabályozó hatóságokat nem sikerült elérnie a Reutersnek.

A politikai konfliktusok a vállalatokon csattannak

A hírügynökség egyértelműen az USA és Kína közötti feszültségre vezeti vissza a kínai hatóságok késlekedését. Washington évek óta (az első lépéseket 2018-ban a Trump-adminisztráció tette ebbe az irányba) próbálja a technológiai import és export korlátozásával gátolni Kína ambiciózus gazdaságfejlesztési terveit. Emellett a két ország közötti feszültségeket tetézi Tajvan kérdése is, melynek félvezetőiparától egyébként mindkét ország gazdasága erősen függ.

Abban azonban, hogy az Intel ezt a lezárást választotta, több tényező is közrejátszhatott. Egyrészt volt már példa arra, hogy nem kifizetődő várni a kínai hatóságokra. Tavaly például az amerikai DuPont De Nemours vegyipari vállalat állt el az elektronikai anyagokat gyártó Rogers megvásárlásától (a tét 5,2 milliárd dollár volt), mert nem sikerült időben megszereznie a kínai szabályozó hatóságok jóváhagyását.

Másrészt az elmúlt másfél évben változtak az Intel preferenciái is Izraelben: a vállalat megállapodott az izraeli kormánnyal, hogy 25 milliárd dollárból épít csipgyártó üzemet Kiryat Gatban. A projekt jelentőségét mutatja, hogy maga Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök jelentette be, és úgy fogalmazott, hogy ez Izrael történetének legnagyobb nemzetközi beruházása.

A befektetők már elengedték a Tower-ügyletet: a részvények szépen visszamentek 33 dollár környékére.