Nyilván egyszerű a képlet addig, hogy minél nagyobb az adatközpont, annál drágább egy percnyi leállás. De vannak más szorzók is.

A cloud computing elhozta a giga méretű adatközpontok korát. Egy-egy ilyen létesítményben minden korábbinál jelentősebb erőforrások összpontosulnak: számítási kapacitás, szolgáltatás és tárolt adat egyaránt. Ebből már viszonylag könnyű kalkulálni: ha egy adatközpontban üzemzavar lép fel, az egyre nagyobb károkat, az üzletmenetben pedig fennakadásokat okoz. A Ponemon Institute és az Emerson Network Power közös felmérése számszerűsíteni is próbálta a bekövetkező károkat.

A kutatásba végül összesen 67 adatközpontot tudtak bevonni. A tőlük érkező válaszok alapján 1 perc leállás átlagosan 7 900 dolláros veszteséget okozott az idén. Ez jelentősen, 41 százalékkal több, mint 2010-ben (három éve 41 adatközpont szolgáltatott adatot a kutatáshoz). A Ponemon Institute elnökét, Larry Ponemont is meglepte a növekedés mértéke, bár számoltak azzal, hogy a nem tervezett rendszerkiesésekre visszavezethető károk emelkednek majd, hiszen ma már az adatközpontok több kritikus, egymással összekapcsolt eszköz és IT-rendszer működését biztosítják.

Rövidültek a leállások, gyorsult a helyreállítás

Miközben az üzletmenet-folytonosság egyre nagyobb veszélyben van az adatközpontokba koncentrálódó erőforrások miatt, és nőnek a nem tervezett leállások okozta károk, vannak pozitív tendenciák is, ám ezek még nem tudják kellően ellensúlyozni a fentieket. A tanulmány szerint napjainkban átlagosan 86 percig tart egy nem tervezett leállás. Ugyanez 2010-ben még 97 percig húzódott. A helyreállítási idővel együtt is javultak az eredmények: idén eddig az összeomlások a helyreállítási munkák időszükségletével együtt átlagosan 119 perces kimaradást okoztak, míg 2010-ben átlagosan 134 percig állt egy központ, ha valamilyen incidens következett be.

Csakhogy míg 2010-ben három éve egy leállás átlagosan 506 ezer dollár kárt okozott, idén ez az összeg már 690 ezerre rúgott.

A fő okok: áramellátás, emberi mulasztás, kibertámadás

Szintén a Ponemon végezte az Emerson Network Power megbízásából azt a felmérését is, amely az adatközpontok üzemzavarainak okait próbálta feltárni. Idén szeptemberben 450 amerikai adatközpont válaszolt a kérdőívükre. A válaszokból az derült ki, hogy az incidensek 34 százalékában játszott szerepet valamilyen kibertámadás. Egy-egy leállás mögött azonban sok esetben nem egy ok áll. Az incidensek 55 százalékában például meghibásodott a szünetmentes áramellátás, 48 százalékuknál kimutatható volt valamilyen emberi mulasztás, hiba. Érdekes, hogy a leállások 46 százalékánál szerepet játszott az, hogy alulméretezték az adatközpont szünetmentes áramellátását. Ami szintén feltűnő, hogy az esetek 30 százalékában kimutatható volt az időjárási körülmények szerepe is.

Az eredmények helyes értékeléséhez azonban nem árt figyelembe venni, hogy a kutatást ugyan a Ponemon végezte, de az adatközponti energiaellátásban erősen érdekelt Emerson Network Power megbízásából.

A leállások költségeivel foglalkozó tanulmány letölthető az Emerson Network Power oldaláról pdf formátumban.

(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)

Cloud & big data

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.