A New Mexico Tech tudósai kitömött döglött madarak testrészeinek felhasználásával készítettek repülő drónokat, amelyeket szerintük a későbbiekben felhasználhatnak majd a vadon élő állatok megfigyelésére – sőt akár katonai célú, emberi célpontokra irányuló adatgyűjtésre is. Az idei AIAA SciTech Forumon bemutatott tanulmányban szereplő, szárnycsapásokkal közlekedő drónokat (ornithoptereket) a madarak repülési folyamata ihlette, és mechanikus alkatrészekből épülnek fel, beleértve a tolóerőt biztosító légcsavarokat is. A mesterséges mechanizmusokat azonban taxidermiás összetevőkkel kombináltak, hogy meggyőzőbben imitálják a madarak általános megjelenését és mozgását.

Eddig állítólag két repülési tesztet hajtottak végre a bizarr drónokkal, amelyekhez elhullott fácánok, galambok, hollók, sőt kolibrik testrészeit is alkalmazták. A kutatók aerodinamikai szimulátorokat is használtak a modellek jellemzőinek tesztelésére és a szárnycsapások kidolgozására. Bár azt találták, hogy az így létrehozott szerkezeteket elég macerás dolog felépíteni, és nem is repülnek valami hatékonyan, kutatási célokra nagyon praktikusnak tartják azokat – főleg, hogy a megjelenésük nem hat zavaróan a természetben, és a tapasztalatok segítenek a már létező ornithopter-dizájnok feljavításában.

Másnak is eszébe jutottak már a kémgalambok

A New Scientist beszámolója szerint a kísérletek során megállapították, hogy az ilyen drónokban használt hajtómű-alkatrészek cseréje hogyan csökkenti a zajt és növeli a gépek élettartamát, illetve hogy a hajlékony csuklófejek fejlesztése hogyan teheti rugalmasabbá a szárnyakat repülés közben. A tanulmányban azt is kifejtik, hogy a végső cél olyan drónok megépítése lenne, amelyek lábakkal is rendelkeznek, hogy a drón szükség szerint képes legyen leülni és figyelni, ami lehetővé tenné a bennük lévő akkumulátorok sokkal gazdaságosabb használatát. A jelen állás szerint azonban még bőven van mit tökéletesíteni az eredeti elképzeléseken.

Egyrészt a drónok közel sem olyan fürgék és hatékonyak, mint egy igazi madár, és a szárnyak jobb artikulációjára van szükség, emellett ha a hátborzongató robotokat tényleg kémkedésre (elegénsabban: megfigyelésre) akarják használni, akkor azoknak halkabbnak kell lenniük. Az ornithopterekből, vagyis a madarak szárnymozgásával felemelkedő repülő szerkezetekből eddig nem igazán sikerült valóban hasznos légi járműveket faragni. Legutóbb a South China Morning Post értesülései alapján számoltunk be mi is a kínai kormányzati és katonai ügynökségnél zajló kísérletekről, amelyek távolról galambra hajazó, szenzorokkal ellátott repülők kifejlesztését célozták, de sokkal többet azóta sem tudni róluk.