Új, azonosításra szolgáló funkciót vezet be a közösségi hálózat üzemeltetője a biztonság fokozása érdekében. Az ellenállók komoly retorzióban részesülnek.

Egy jól átgondolt és kivitelezett biometrikus azonosítás nyújtja talán a legnagyobb biztonságot a felhasználó adatainak védelmére. Nem véletlen, hogy az okostelefonok gyártói pár év alatt készülékei kvázi elengedhetetlen részévé tették az ujjlenyomat-leolvasást, és nem is akarnak egykönnyen megszabadulni tőle.

Az Apple pedig nemrég még tovább ment az iPhone X-szel, és bevezette az arc biometriai jegyeire alapuló azonosítást (Face ID). Ezt irigyelhette el a Facebook; a közösségi hálózat üzemeltetője úgy döntött, hogy egyfajta Captcha megoldásként a felhasználók profilját fogja igénybe venni a belépés hitelesítéséhez. Jó néhány felhasználónak küldött már üzenetet egy profilfotó feltöltésének kérelmével, melyben azt ígéri, hogy ellenőrzést követően véglegesen törli a képet a cég szervereiről.

Teszed, amit mondunk!

Meglehetősen szigorúra sikerült ugyanakkor a szolgáltatás bemutatkozása. Az üzenet szövege szerint ugyanis azok, akik úgy döntenek, hogy nem kívánnak élni ezzel a lehetőséggel, automatikusan kizárják magukat a szolgáltatásból. Ezen elhatározásuk megváltoztatására a Facebook 3 napot (72 órát) ad az érintettek számára.

A Wireddel készített interjújában a vállalat szóvivője elismerte, hogy a fényképteszt a gyanús tevékenység jobb kiszűrését segíti az olyan pontokon, mint a felhasználói fiók létrehozása, ismerősnek jelölés, reklámok fizetésének beállítása, hirdetések létrehozása vagy szerkesztése. Azt viszont nem közölte, hogy mikor vezeti be általánosan az eljárást a Facebook.

Néhány Reddit-felhasználó arról számolt be, hogy már áprilisban kaptak hasonló felszólítást. Volt, aki csak mostanában szembesült a közösségi háló ezen fejlesztésével, és noha állítása szerint feltöltött profilképet magáról, mégis arról tájékoztatták a visszaigazoló levélben, hogy a következő 72 óra folyamán ellenőrzik azt, addig pedig biztonsági okokból letiltják fiókját.

Ennél cifrább dolgokkal is kísérleteznek már. Pár hete a regisztráltak egy részétől azt kérte a Facebook, hogy töltsenek fel Facebook Messengeren keresztül meztelen képet magukról. Az akció egyébként csak Ausztráliában, szűk körben és kísérleti jelleggel futott, ráadásul az ottani hatóságok együttműködésével. A cél ugyanis a manapság egyre több problémát okozó bosszúpornó jelenség visszaszorítása. Ezzel a módszerrel ugyanis azt biztosan meg lehet akadályozni, hogy az a bizonyos feltöltött képet később ne tudja megosztani az, akinek a felhasználó korábban átküldte.

A közösségi média üzemeltetője akkor is kihangsúlyozta, hogy a feltöltött képek igen rövid életűek lesznek a vállalati szervereken: csupán addig tárolják őket, amíg hash-értéket képeznek belőlük. Ezt követően csak a numerikus adatot használják fel, a feltöltött fotót törlik a kiszolgálókról.

Biometrikus technikák

A konzumer piacon érdekes módon csak az ujjlenyomat- és mostanában az arcjegyekre alapuló azonosítási módszer terjedt el. Pedig lenne más módszer is, például az íriszt vizsgáló megoldás, melyet két éve már mobiltelefonba is beépítettek. A Fujitsu által fejlesztett mobilban megtalálható szkenner pillanatok alatt beolvassa és azonosítja a felhasználó retináját, amivel maga a telefon is nagyobb biztonságban van és az ujjlenyomat alapú megoldásokhoz hasonlóan, fizetéskor is használható. A szenzorral előzetesen el kell tárolni az írisz egyedi rajzolatát, ami után csak egy szkennelést követően érhetők el a telefon funkciói.

Hasonlóan nem hozott áttörést a vénaszkennelés sem. A Fujitsu Laboratories kombinált biometrikus személyazonosító technológiájáról még 2011-ben írtunk; eszerint a tenyérvénák mintázata és három ujj lenyomata alapján végzi a felismerést. A tenyérvéna- és az ujjlenyomatadatok együttes felhasználásával rendkívül gyorsan, két másodpercen belül azonosítani lehet egymillió ember közül a kívánt személyt. A hatékony működés ellenére mindmáig ritkaságszámba megy ennek az eljárásnak az alkalmazása.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.