Az utóbbi évek leggyorsabban növő informatikai szektora lett a nyilvános felhőszolgáltatás. Az eddig sem lassú folyamatot pedig csak tovább gyorsította a pandémia megjelenése, mivel a vállalatoktól kezdve az oktatási intézményeken és kormányzati szervezeteken át egészen a végfelhasználókig mindenkit rákényszerített a technológia aktívabb használatára.

Az IDC múlt hét végén kiadott jelentése a szegmens Európában elfoglalt aktuális pozíciójáról, gazdasági hatásairól ad szakértői becsléseket. Az amerikai piackutató szerint a terület továbbra is dinamikus, két számjegyű növekedésben van, amit a szervezetek digitalizációs törekvéseit fokozó fejlesztések fűtenek. Az IDC témában megnyilatkozó elemzője szerint mindez annak köszönhető, hogy a felhőszolgáltatásokról széles körben úgy vélekednek, hogy egyszerre képesek a vállalati ellenállóképességet, rugalmasságot, innovációs potenciált és hatékonyságot is magasabb szintre emelni. 

A cloud szegmens fejlődése azonban lényegesen nagyobb hatással van az adott régió gazdaságára, mint amennyit a szolgáltatók bevételének emelkedése mutat. Ezeket a szolgáltatókat és a nyilvános felhőben elérhető alkalmazásokat igénybe vevő felhasználókat egyaránt támogatják, kiszolgálják más gazdasági szereplők. Utóbbiak pedig ugyanúgy részesedhetnek a public cloud forgalomnövekedéséből fakadó előnyökből.

Kevesen adnak hozzá sokat

Az IDC ennek a hatásnak a megbecslésére vállalkozott a Public Cloud's Contribution to the European Economy: A Macroeconomic Approach elnevezésű, novemberben elkészült tanulmányában. A számítások szerint a nyilvános felhő 2020-ban közel 500 milliárd dollárral járult hozzá az európai GDP alakulásához, ami a térség gazdasági összteljesítményének nagyjából a 2,7 százalékát jelenti. Ez az aprónak immár egyáltalán nem mondható hozzájárulás az elmúlt két évben ugrott meg jelentősen. A tavalyi, koronavírussal kényszerűségből eltöltött évben pedig különösen erőssé vált a nyilvános felhő makroökonómiai hatása.

A public cloud gazdaságélénkítő hatása egyébként még komolyabbnak hat akkor, ha megvizsgáljuk, mindezt hány munkavállaló bevonásával érik el a területen aktív cégek. Az IDC becslései szerint a teljes ellátási láncot figyelembe véve a szektor és "nyúlványai" együttesen 1,3 millió embernek adnak munkát a kontinensen. Mindez az európai munkaerőpiac 0,9 százalékának felel meg, azaz a szegmens a foglalkoztatottak arányában háromszor nagyobb gazdasági teljesítményt képes felmutatni a kontinens átlagához képest.

Az IDC témában kiadott közleménye azzal zárul, hogy mind a szolgáltatók, mind az európai szabályozók, politikai döntéshozók számára kulcsfontosságú "helyén kezelni" a cloud szolgáltatások szerepét. Ami jelen esetben azt jelenti, hogy minél pontosabban, teljesebben fel kell mérni a szolgáltatások vállalatoknál jelentkező előnyeit, illetve a szektor gazdaság egészére gyakorolt hatását, hogy ennek megfelelően lehessen alakítani a felhővel kapcsolatos stratégiai terveket.