Úgy tűnik, egy év alatt majdnem megduplázódott a különböző közösségi hálózatokon futtatott rosszindulatú akciók száma. A közel félmillió pénzügyi, banki csalás mögött alig több mint tízezer elkövető áll.

Bár továbbra sem tettek le mindenféle afrikai királyok és miniszterek arról, hogy levélben ajánljanak vadidegeneknek mesés összegeket, az internetes csalók ma már inkább a közösségi média felületein horgásznak hiszékeny áldozatokra. A cél a legtöbb esetben az emberek személyes adatainak megszerzése, amelyeket később más bűncselekményeknél használhatnak fel, vagy egyszerűen eladják azokat a feketepiacon, de különösen nagy felfutás mutatkozik a kifejezetten banki adatok megszerzésére felépített kampányokból.

Buzog a pénzenergia

A ZeroFox biztonsági cég szakemberei szerint közvetlen pénzügyi érintettségű csalásokból tavaly nagyjából negyedmillió futott a közösségi oldalakon. A kutatók friss elemzése alapján jelenleg ez a szám megközelíti a 450 ezres szintet, azaz duplaannyi csapdába futhat bele a Facebookot, Twitter, vagy éppen YouTube-ot böngésző egyszeri netező. 

A szakértők kiszámolták, hogy ha a fenti akciók mindegyike csupán egy áldozatot hozna, akkor világszinten ez nagyjából 180 millió dollárral károsítaná meg a felhasználókat és/vagy bankokat. Bár arra nincsenek pontos adatok, hogy összességében mennyit lehet ilyen illegális trükkökkel keresni, a nyilvánosságra került információk alapján egy bepalizott károsult átlagosan 414 dollárnyi pénznek mondhat búcsút. 

Érdekesség, hogy a majdnem félmillió csalási kísérlet mögött relatíve kevés egyéni elkövető, illetve bűnszervezet áll. A szakertők alig több mint 18 ezerre teszik utóbbiak számát.

A felfutás mögött egyébként nem csak a közösségi hálózatok folyamatos térnyerése húzódhat meg, hanem az a tendencia is, hogy a különböző új funkcióknak köszönhetően a cégek, márkák oldalai egyre inkább igyekeznek személyessé tenni a kommunikációt az ügyfelekkel. A chatbotoknak és más közvetlen kapcsolatoknak köszönhetően a felhasználók így egyre kevésbé fognak gyanút, ha egy hivatalosnak tűnő oldal megkeresi őket valamilyen rendkívül csábító ajánlattal. 

Nincs ingyen iPhone!

A csalóknak akaratlanul sokat segítenek a népszerű márkák szállítói is. Most például valósággal elárasztották a netet az ingyenes iPhone-t ígérő akciók. Ezek meglehetősen egy kaptafára készülő csapdák, amelyeknél a méregdrága telefon megnyeréséhez elég "csak" kedvelni, követni egy oldalt, csatornát, kommentelni a bejegyzés alatt, kiplakátolni mindezt saját üzenőfalunkon és meghívni 3-5 barátunkat is, mert hát nehogy ők lemaradjanak.

 

Példa egy adatlopási kísérletre, amely ingyen telefonnal igyekszik lépre csalni a hiszékenyeket

 

Bár az ilyen akciókkal egyébként jellemzően nem direkt a pénztárcánkra utaznak, de ha csak lehet, messzire kerüljünk minden hasonlóan gyanús kampányt. Az így megszerzett adatokkal ugyanis további kellemetlenséget, vagy akár közvetlen anyagi kárt is okozhatnak a hiszékeny, ráadásul túlságosan is közlékeny áldozatoknak.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.