Legalábbis a letöltési sebesség országos átlagát tekintve, globális összehasonlításban.

A nyilvános wifi-hozzáférés ma már számtalan területen alapszolgáltatásnak számít: a helyi felhasználóknak kényelmet jelent a kávézókban vagy pályaudvarokon, a turistáknak és az üzleti úton lévőknek pedig megspórolja a hajmeresztő adatroaming-díjakat. Ugyanakkor a publikus wifi-hálózatok gyakran bizonyulnak idegesítően gyengének vagy lassúnak, nem beszélve a velük kapcsolatos, jól ismert biztonsági aggályokról.

Menők a litván hotspotok

A parkokban, közlekedési csomópontokon és más helyeken is egyre szaporodó publikus hotspotok sebességéről nemrég érdekes összeállítás jelent meg a Rotten WiFi blogjában. A köztéri wifi- és mobilnet-sebességadatokat monitorozó oldal ezúttal nem szállodákat vagy repülőtereket, hanem teljes országokat rangsorolt a fel- és letöltési sebesség, illetve a felhasználók átlagos elégedettsége szerint.

A Rotten WiFi statisztikájában szereplő 172 ország top 20-as rangsorát Litvánia, Horvátország és a manapság E-stoniának is nevezett Észtország vezeti, de az is érdekes, hogy az első tízben nincs Európán kívüli állam, sőt az első húszban is csak összesen három (Szingapúr, USA, Kanada) található. A nyilvános wifi-hálózatok a listavezető litvánoknál átlagosan 15,4 Mbps fel- és 14,17 Mbps letöltési sebességgel működnek – ugyanez az Egyesült Államokban például 6,89 és 4,37 Mbps.

Fent vagyunk a térképen

Ráadásul nem is a legszélén. A statisztika alapján mindenképpen örömteli, hogy Magyarország a letöltési sebesség tekintetében a nyolcadik helyet foglalja el a globális toplistán, ugyanakkor a Rotten WiFi a hazai feltöltéseket tekintve már csak 4,03 Mbps-t mér. Hasonló aránytalanság egyébként a közvetlen élmezőnyt kivéve mindenhol megfigyelhető, ami érdekes módon csak kevéssé befolyásolja a publikus hotspotok felhasználói értékelését.

A második helyen álló horvátok például egy tízes skálán hármasra értékelik saját szolgáltatásaikat, ötösnél pedig sehol sem kaptak többet a nyilvános wifi-hálózatok – ez viszont nagyjából független attól, hogy az egyes országok között akár három-négyszeres különbség is tapasztalható a szolgáltatások sebességében. Ezt a Rotten WiFi az eltérő felhasználói szokásokkal – illetve az azokból következő eltérő elvárásokkal – magyarázza.

Lejjebb a Rotten WiFi interaktív diagramja is megtekinthető, további sebességadatokért pedig érdemes ellátogatni a szolgáltatás főoldalára. Itt a kereső mellett olyan statisztikák is árnyalják a köztéri wifi-szolgáltatások képét, mint amilyenek például a repülőterek vagy az étteremláncok adatai. Ezeken a listákon magyarországi helyszínekkel már nemigen fogunk találkozni, de a turistaként vagy üzleti céllal utazók nyilván ezekre kíváncsiak elsősorban.

 

 

A hazai felhasználók számára viszont jó hír, hogy Budapesten újabb (és az ígéretek szerint jobb minőségű) wifi szolgáltatás is megjelenik. Az Ace Telecom a hónap elején jelentette be, hogy WifiZone néven indított új üzletágat, amely nagy forgalmú szolgáltató helyeknek kínál majd egységes és biztonságos hálózatot, sőt a beszámolónkban felsorolt helyszíneken már most is igénybe vehető.

Mobilitás

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.