A notebookok, táblagépek beviteli eszközei évek, évtizedek óta változatlanok. A funkciógombokon túl az érintőpad, az egér, esetleg egyéb digitalizáló táblák segítik az adatbevitelt. A Microsoft Research Applied Science csoportja évek óta keresi azt a megoldást, amivel az érintőképernyős munkafelületet még használhatóbbá lehet tenni, ennek egyik eredménye a Display Cover.
Plusz kijelző, plusz funkciók
Az egyelőre kísérleti stádiumban tartó, de minden szempontból működő találmány alapja egy 1280 × 305 képpont felbontású, az e-book olvasóknál használatos e-ink panel. Ez az érintés érzékeny felület kiegészíti a Windows által biztosított lehetőségeket, és a tesztként szolgáló Surface Pro 2 esetében 8 százalékkal növeli meg a hasznos kezelőfelületet.
A plusz kijelző, amellett, hogy a kis fogyasztása miatt az akku teljesítményt alig befolyásolja, egy sor plusz funkciót biztosít a felhasználónak. Az éppen futó programok bizonyos parancsai innen indíthatók, alapállapotban különböző gyorsindítókkal testre szabható, vagy éppen a futó térkép és egyéb alkalmazás képe ki és be zoomolható. A felület stylus-szal is vezérelhető, de az is lehetséges, hogy átveszi a hagyományos touchpad feladatát.
Nem ez az első hasonló próbálkozás, mivel a Microsoft 2009-ben már bemutatta a szintén kísérleti, Adaptive Keyboard nevű perifériáját. Az akkori, LCD kijelzővel ellátott billentyűzet maradt prototípus állapotban, és sajnos egyelőre a Display Coverre is ez a sors vár, így csak reménykedni lehet, hogy részben, vagy egészben eljut a végleges termák állapotig.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?