Lehetetlennek tűnt, hogy létrehozhatók, de egy német-orosz felfedezés igazolta a kvantum metaanyagok létét.

Orosz és német kutatókból álló csapat hozta létre az általuk csak a "világ első kvantum metaanyagaként" nevezett fejlesztést, melyet a jövőben a szupravezető elektromos áramkörök vezérlőelemeként használhatnak.

Mi az a metaanyag?

Ahhoz, hogy megértsük, mi is az a metaanyag, tudni kell, hogy az anyagokra jellemző az elektromos áteresztőképesség (permittivitás) és a mágneses áteresztőképesség (permeabilitás). Ezek pozitív vagy negatív értékeket egyaránt felvehetnek, de korábbi ismereteink szerint nincsen olyan anyag a természetben, melynek esetében mindkét jellemző negatív értékkel rendelkezne. Nemrég azonban kiderült, hogy elméletileg mégis ez lehetséges, az ilyen anyagokat nevezték el metaanyagnak.

A metaanyagok fontos tulajdonsága, hogy fizikai jellemzőiket nem az őket alkotó atomok, hanem az atomok strukturális elhelyezkedése határozza meg. A bevezetőben említett kutatás jegyzetei szerint minden struktúra a néhány száz nanométeres tartományban alakul ki, de saját, egyedi jellegzetességeik azonnal eltűnnek, mihelyst a tudósok megpróbálják az anyagot összetevőire bontani. Ezért hívják ezeket a struktúrákat meta-atomnak, és bármilyen olyan anyagot, ami meta-atomokat tartalmaz, metaanyagnak.

Kvantumszimulátorként használható

Alekszej Usztyinov, az oroszországi Országos Tudományi és Műszaki Egyetem professzorának vezetése alatt folyt a kutatás, melynek során iker-qubitek segítségével felfedezték a metaanyagok létrejöttének folyamatát. Így a meta-atomokat tartalmazó metaanyagok állapota kvantummechanikai eszközökkel leírhatóvá vált.

Egy hagyományos qubit három Josephson-csomópontot tartalmaz; mely két, szupravezető anyagból álló réteg közé helyezett vékony réteg nem-szupravezető anyagból áll. Az iker-qubiteket azonban öt, a központi tengelyre szimmetrikus csomópont alkotja. Ez a rendszer így kvantumszimulátorként használható, olyan eszközként, mely képes anyagok tulajdonságainak megjóslására vagy szimulálására.

Kirill Suga, a projekt társszerzője szerint: „Meglehetősen egyszerű logika áll mögötte. Minél összetettebb a rendszer, annál nagyobb a szabadságfoka és annál több azon tényezőinek száma, melyek befolyásolják tulajdonságait. Az anyagunkat tartalmazó környezet néhány külső paraméterének megváltoztatásával ki- és bekapcsolhatjuk ezeket a tulajdonságokat azáltal, hogy az iker-kubitet átbillentjük egyik állapotból a másikba.”

Tulajdonképpen ez a folyamat vált láthatóvá a kísérlet során, vagyis, ahogy az egész, iker-kubitekből álló metaanyag két különböző állapot között váltakozott.

A kutatók fontosnak tartották megjegyezni, hogy közel sem volt triviális rábukkanni felfedezésükre. Számos elméletet meg kellett vizsgálniuk és elvetniük, hogy végül megfelelően leírhassák a kvantum metaanyagokban zajló eljárásokat. Az eredeti cikk The Magnetically induced transparency of a quantum metamaterial composed of twin flux qubits cím alatt a Nature Communications nyílt, tudományos, a munkákat lektoráltan közreadó magazinban jelent meg.

Piaci hírek

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.