Tavaly éppen csak hogy, de elmaradt a kétszámjegyű növekedés a magyarországi online kiskereskedelemben – derül ki a GKID és a Mastercard közös, Digitális Kereskedelmi Körkép kutatásának most közzétett adataiból.

A mért 1323 milliárd forintos forgalom 9,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A majdnem 10 százalékos növekedés általában tisztességes eredménynek számít bármilyen szektorban, ám a hazai e-kereskedelem tekintetében ez meglehetősen gyászos eredmény.

Egyrészt a közel 15 százalékos éves infláció figyelembe vételével ez reálértékben látványos visszaesést jelent, másrészt a hagyományos kereskedelmi egységek jobb teljesítménye miatt megtört egy másik trend is: a teljes hazai kereskedelmi tortában csökkent a webshopok részesedése. A 2021-es – rekordnak számító – 10,4 százalékos szintről 2022-ben 9,6 százalékra mérséklődött ez az arány.

Az online szektor lendülete az év előrehaladtával folyamatosan csökkent: míg az első negyedév 23 százalékos bővüléssel zárult, addig a kiemelt időszaknak számító negyedik negyedév – az áremelkedések ellenére – már csak mindössze 4 százalékos forgalmi alapú bővüléssel zajlott le.

Turbulens környezet

A fentiek ugyanakkor nem tekinthetők meglepetésnek, hiszen a tavalyi évben felerősödött számos negatív gazdasági és geopolitikai folyamat miatt őszre már nagyon sötéten értékelték saját helyzetüket a hazai online áruházak. Ettől függetlenül a kutatásról beszámoló szakemberek kiemelték, hogy a kimutatott 10 százalék körüli növekedésnek is örülni lehet, hiszen máshol a nominális visszaesést sem tudta elkerülni a szektor.

Az inflációra és recessziós félelmekre reagálva tavaly átrendeződtek a fogyasztói szokások. Ez összességében 2 százalékkal lefelé húzta az átlagos online kosárértéket, ami tavaly így 17,2 ezer forint volt egy vásárlásra vetítve. A kosárérték csökkenésére pedig csak ráerősített, hogy 2022 második felétől érezhetően visszább vett a lakosság a jóléti kiadásokból, ami leginkább a műszaki cikkek és nagyértékű tartós fogyasztási cikkek online piacát sújtotta.

A forgalom 2020-ig nagyobb mértékben nőtt, mint a tranzakció (rendelésszám), majd 2021-ben a két mutató bővülési üteme kiegyenlítődött és 2022-ben már a rendelések nagyobb ütemben tudtak bővülni, mint a forgalom (11,8% vs. 9,9%). A magas bővülési ütem hátterében a 2022-re jellemző alávásárlás mellett elsősorban az áll, hogy egyre többször, több mindent és összességében bátrabban rendelünk az internetről: az egy főre eső éves rendelési gyakoriság a járvány előtti 12-13 alkalomról 2023 elejére elérte a 21 online rendelés/fő/év szintet.

A magyar online forgalmat más megvilágításba helyezi, ha a webáruházak szemszögéből vizsgálva ketté osztjuk belföldi és külföldi kereskedőkre. A jelentés egyik fontos megállapítása, hogy a 2022-es évre mért 9,9 százalékos online kereskedelmi növekedés csak a hazai operációval rendelkező webáruházak forgalmát és rendelési számát figyelembe véve valójában csökkenés lett volna. A magyar e-kereskedelmet tehát egyre inkább befolyásolják, formálják a már magyarként viselkedő, helyi igényeket értő, de valójában külföldi, határon túlról működő kereskedők.

Az idei nyitás sem volt erős

A külső hatásokra adott vásárlói reakciók 2023 első negyedévében sem változtattak a magyar online kereskedelem helyzetén: a magyar piacon működő webáruházak átlagosan 4,8 százalékos forgalmi növekedést tapasztaltak az első három hónapban. Ugyanakkor az e-kereskedők az elmúlt hónapok nehézségei ellenére összességében pozitívabbak a 2023-as év kapcsán és idén a 2022-es évhez hasonló, 10 százalékos forgalmi bővülésre számítanak.