A hazai vállalkozások is egyre jobban nyitnak a felhőszolgáltatások felé, de az áttörés még várat magára. Egy tavalyi felmérés szerint a hazai kis- és középvállalkozások 3 százaléka használ felhőalapú szolgáltatásokat, és körülbelül dupla ennyi cég tervezi ezt a jövőben. A nagyvállalatoknak pedig nagyjából a 8 százaléka nyitott már a cloud computing felé.
A "felhősítés" számos előnnyel jár (rugalmasság, skálázhatóság, felhasználás-alapú fizetés) a cégek költséges IT-beruházásaihoz képest, de azt a szakértők sem vitatják, hogy az átlagfelhasználók számára még nehezen érthető a működési elvük. A cégeknél például még több helyen megtalálható az a szemlélet, hogy "szeretnek az adatokon ülni", és akkor érzik biztonságban a rendszereiket, ha a számítógépek, szerverek karnyújtásnyira vannak.
A szolgáltatás és a támogató funkciók – ügyfélszolgálat és helpdesk – magyar nyelvű.
Forintalapú az elszámolás és a számlázás, ami nem mondható el a globális szolgáltatók esetében.
A felhőszolgáltatás magyarországi adatközpontban működik. Ez kiemelten fontos azoknak a vállalatoknak, amelyeknél törvényi előírás, hogy az adataik ne kerüljön ki külföldre vagy az Európai Unión kívülre.
"A szerződés is magyar nyelvű, és értelemszerűen a szerződésre vonatkozó irányadó jog is – ellentétben a nemzetközi felhőkkel, ahol gyakran előfordul, hogy valamilyen, a magyar joghoz szokott ügyfélnek idegen törvényi irányelveket használnak" – tette hozzá az Invitel operatív főigazgatója.
Az IT-felhők viszont éppen ezt írják felül, hiszen ezeknél már nem a telephelyen vagy irodában, hanem külön – akár a világ másik végén lévő – modern adatközpontban tárolják a céges adatbázisokat. "Ezen a ponton jelenik meg a magyar felhőszolgáltatások egyik fő előnye, hogy az adatok fizikailag Magyarországon maradnak, és az ügyfelek akár személyesen is könnyen megnézhetik, hogy hol is tárolják azokat. Az InviCloud esetében például a központ a Kozma utcai DataCenterben található" – mondta Mártha Imre, az Invitel operatív főigazgatója.
Kérdések és válaszok
A felhőben biztonságban vannak az adatok? Természetesen a felhőszolgáltatás, illetve az adatközpont kiválasztásánál meg kell nézni az adott szolgáltató informatikai tanúsítványait. Ezek megszerzése szigorú követelményekhez kötött, és teljesítésüket rendszeresen felülvizsgálják. Például Magyarország egyik legmodernebb adatközpontjában, az Invitel Kozma utcai DataCenterében kiemelt szintű, 99,999 százalékos rendelkezésre állást biztosítanak, és az adatközpont ISO 27001, valamint NATO AQAP 2120 tanúsítványokkal rendelkezik.
A migráció mennyire időigényes? Ezt a kérdéskört szokták az egyik nehezítő tényezőként említeni, hiszen a meglévő infrastruktúrából kell migrálni az adatokat és alkalmazásokat a felhőbe. A gördülékeny átállásban kiemelt szerepe van a szolgáltatónak, az előre közösen kialakított stratégiának és a hatékony együttműködésnek is.
Szolgáltatófüggés. Mártha Imre szerint a szolgáltató függéstől, azért nem kell tartani, mert egy felhőbe költözött vállalat rugalmasabban tud szolgáltatót váltani, mint az a cég, amely fizikai infrastruktúrát használ. A felhőből felhőbe történő migráció sztenderdek alapján történik, ami szintén segíti a rugalmas változtatásokat.
Jogszabályoknak való megfelelés. Ez természetesen minden üzleti szektornál mást és mást jelent. Annak érdekében, hogy biztos legyen a felhasználó cég a jogszabályi megfelelésben, érdemes auditálnia vagy átvilágítania (due diligence) a szolgáltató felhőjét. Azaz meggyőződni például arról, hogy megfelelő minőségi és rendelkezésre állási garanciákat vállal a szolgáltató.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?