A hazai üzleti döntéshozók hírolvasási, információszerzési szokásairól készült felmérés a sok borítékolható eredmény mellett egy-két érdekes adattal is szolgál.
A legalább évi 50 millió forintnyi vásárlásról, beruházásról döntő üzleti szakemberek között végzett idén tavasszal és nyáron kutatást a többek között az Indexet és a Portfolio.hu-t is magáénak tudható CEMP valamint a GfK és a TNS. A kvalitatív és kvantitatív módszereket egyaránt hasznosító felmérés arra kereste a választ, hogy honnan, milyen gyakorisággal és milyen típusú eszközökről gyűjtenek információkat döntéseik meghozatalához a magyar menedszerek.

 
Papírforma és meglepetések ■ Nem meglepő módon az internet használata elsöprő arányban köszönt vissza a válaszokban: az általános hírportálok és a speciális üzleti, gazdasági oldalak közel minden második döntéshozónál alapvető tájékozódási csatornaként szerepelt. Érdekes azonban megjegyezni, hogy a múlt század médiájaként emlegetett nyomtatott orgánumok sem tűntek el teljesen a használatból. A gazdasági folyóiratok például a harmadik legkedveltebb csatornának tekinthetők, mivel a válaszadók 40 százaléka innen (is) tájékozódik. Az országos közéleti illetve üzleti napilapok már inkább a háttérbe szorulnak: csak minden negyedik-ötödik menedzser számára jelentenek ezek a médiumok fontos hírforrást.

46 százaléka
a menedzsereknek internetes portálról tájékozódik, de az üzleti folyóiratokat sem kell még leírni.
A médiavásárlási és -fogyasztási megközelítésben egyaránt kiemelet szerepet betöltő televízió azonban alaposan leszerepelt. 12 és 18 százalék között szórodtak a közszolgálati, kereskedelmi és hírcsatornák említései. Szintén a vesztesek közé sorolható a közösségi média. Bár a hazai internetező közönségnél 90 százalék feletti penetrációt ért el a Facebook, és több kisebb hálózat is szépen terjeszkedik, az üzleti döntéshozók mindössze hetedénél számít fontos értesülési formának a social media. Ez utóbbit azért érdemes némi fenntartással kezelni, mert a háttérben több olyan tényező is állhat, ami jelentősen torzította az eredményeket. Például egy topmenedzser esetleg cikinek érzi, ha a Facebookot komoly hírforrásként említi, vagy nem tekinti a közösségi médiát a forrásnak azokban az esetekben, amikor egy ott megosztott tartalomra átkattint. 


Betáblázva ■ A kutatás kitért a menedzserek eszközhasználati szokásaira is. Nem érhet senkit sokként, hogy ez a jellemzően magas jövedelmű, kiemelt munkakört ellátó réteg az átlagnál nagyobb arányban rendelkezik illetve használ informatikai eszközöket. Asztali számítógéppet, laptopot szinte minden menedzser használ, az okostelefonok aránya pedig megközelíti a 75 százalékot. Nagyon erős a jelenléte a táblagépeknek is. A válaszadók felénél már megtaláljuk ezeket az eszközöket is a mindennapos használatban.

A használati időket és arányokat vizsgálva körülbelül olyan képet lehet rajzolni, amely természetesnek mondható: okostelefont, tabletet elsősorban azonnali információk szerzésére és például az unalmas értekezletek szinesítésére használnak, míg a hagyományos számítógépek inkább az összetettebb feladatok, hosszabb olvasgatás esetén kerülnek előtérbe, és ez utóbbi csoport viszi a prímet továbbra is a használati idő és gyakoriság tekintetében.

Megtorpant, de még mindig tarol itthon a Facebook
Van ahol már barátkoznak a fizetős digitális tartalommal

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.