Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében [PDF]. 

Ennek elsődleges oka a specifikus jogi szabályozás hiánya volt, amely 2021-re az európai uniós szabályozás hazai implementációjával megoldódott. Ugyanakkor továbbra is problémát jelenthet, hogy a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó hazai drónpilótákat, mivel egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre. 

Felpörög az üzlet

Előrejelzések szerint a dróntechnológia bevezetésében élen járó Egyesült Államokban körülbelül 786 ezer UAV (unmanned aerial vehicle) lesz üzleti célú használatban 2023-ra. Lengyelország – amely a közép-kelet-európai régió élenjárója ebben a témában – az üzletidrónflotta hatszorosára növekedését várja 2023-ig. Európa egészét nézve pedig – árbevételt tekintve – 2019 és 2024 között közel 20 százalékos átlagos ütemben fog növekedni.

A PwC Magyarország szerint a dróntechnológia alkalmazása, érettségi szintje a különböző országok egyes iparágaiban jelentős eltérést mutat. Míg a médiában és az építőiparban már évek óta jellemző a drónokkal támogatott munkavégzés, addig a technológia adaptációja még közel sem ment végbe olyan iparágakban, mint a kereskedelem és logisztika vagy a mezőgazdaság.

Az elemzés készítői úgy látják, a nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is robbanásszerű növekedésre lehet számítani a következő években. A szabályozási környezet rendeződésével a hazai, korai alkalmazó szereplők olyan - külföldön már bevált - gyakorlatokat vezethetnek be, ami komoly versenyelőnyhöz juttathatja őket. Az új EU-s viszonylatban egységes szabályozás megnyitja a magyar piacot a külföldi drónos szolgáltatók előtt, amelyek eddigi tapasztalataikat Magyarországon is kamatoztathatják, illetve ez a hazai szereplőknek is lehetőséget teremthet a külföldi terjeszkedésre.

Jogi problémák

Eddig itthon visszahúzó erőt jelentett az, hogy 2021-et megelőzően nem volt olyan jogszabály a magyar jogrendszerben, amely kifejezetten drónok biztonságos üzembe helyezésére, használatára, nyilvántartására vonatkozott volna. Emiatt a hazai drónökoszisztéma szereplőinek elsősorban az általános repülési jogszabályoknak kellett megfelelniük, azonban ezek a szabályozások sok esetben irreálisan nagy adminisztratív terhet és más, nem életszerű elvárásokat támasztottak a felhasználók felé.

Jogi szakértők szerint a jelenleg hatályos szabályozás komoly kihívások elé állítja a jogszerűen reptetni vágyó drónpilótákat, hiszen még most sem beszélhetünk egységes dróntörvényről. A hazai drónpilótáknak egyszerre kell figyelemmel lenniük az európai uniós és a nemzeti rendeletekre. További nehézséget jelent, hogy a magyar szabályozás az uniós kötelezettségeknél súlyosabb bürokratikus terheket ró a drónpilótákra, kezdve az általános regisztrációtól a drónkezelői vizsga minden osztályra kiterjedő kötelezővé tételéig.

Pozitív jelként értelmezhető viszont, hogy nemrégien a kormány egységes rendeletbe foglalva határozta meg az állami drónhasználatra vonatkozó szabályokat. Ettől azt lehet remélni, hogy mintaként szolgál majd a civil drónhasználat egységes szerkezetbe foglalásához is.

Ha kimaradunk, lemaradunk

A jogi szabályozásból adódó versenyhátrányra jó példa a földművelés. Ugyan a technológiavezérelt precíziós mezőgazdaság esetében itthon is találni már olyan vállalkozásokat, amelyek drónos szolgáltatásokkal segítik a gazdálkodóknak, de sajnos ebben a szektorban is elmaradunk a világviszonylatban megjelenő megoldásoktól. Míg számos más országban drónok segítségével már a földterületek permetezése, vegyszeres kezelése is megoldott, addig erre Magyarországon még nem adott lehetőséget a jogszabályi környezet - állítja Lajtai Péter, a PwC Magyarország üzleti tanácsadási részlegének vezető menedzsere.

A tanulmány készítői hangsúlyozzák: a nemzetközileg kipróbált drónalapú megoldások és a megfelelő európai szintű egységes szabályozás gyors fellendülést hozhat Magyarországon is ennek az innovatív technológiának az elterjedésében. Várhatóan azok a cégek tudnak ebből előnyt kovácsolni, amelyek idejében elkezdik beépíteni mindennapi működésükbe a drónokkal és a hozzájuk kapcsolódó egyéb szoftveres megoldásokkal hatékonyabbá tett folyamatokat.