A ChatGPT berobannását követően elég gyorsan világossá vált, hogy a techcégek által számolatlanul felhúzni kívánt adatközponti infrastruktúra többek között óriási környezeti terheléssel jár majd. A mesterséges intelligencia egyre több helyen való megjelenése és egyre gyakoribb használata miatt például Írországban már az országos elektromos hálózat működése került veszélybe, a kínai szerverfarmok pedig több vizet fogyasztanak, mint a szomszédos Dél-Korea teljes lakossága.

Kezdenek felébredni

A jelek szerint mindez végre kezdi elérni a befeketők ingerküszöbét is – derül ki a Reuters beszámolójából. Ez azért lényeges, mert a sok 10, nem egy esetben 100 milliárd dollárokra rúgó grandiózus beruházási terveket végső soron a vállalatokat birtokló személyeknek, csoportokak és intézményi befektetőknek kell "leokézni". Ezt a jóváhagyást a techóriások vezetősége az elmúlt években rendszerint megkapta, annak ellenére, hogy a befektetők is tisztában vannak a környezeti kockázatokkal. 

Az Egyesült Államokban azonban helyi szinten már elég sok esetben visszakozni kényszerültek a cégek, mert az túl nagy ellenállást váltott ki a beruházás helyszínének kiszemelt térség lakosságánál. Az adatközponti építkezéseket tovább fékezheti, hogy megváltozni látszik a befektetők hozzáállása – legalábbis ez olvasható ki az érintettek friss megnyilatkozásaiból.

A hírügynökségi cikk szerint számos jelentős részesedéssel bíró csoport kezd nyomást gyakorolni a vállalatokra azok idei éves közgyűlése előtt, hogy a korábbinál több és pontosabb adatokkal szolgálhanak a számítási kapacitás növelésével járó környezeti terhelésről.

Mennyi az annyi?

A bostoni székhelyű, több mint 4 milliárd dollárnyi vagyont kezelő Trillium Asset Management például tavaly decemberben nyújtott be egy határozati javaslatot az Alphabetnek, amely azt igyekszik tisztázni, hogy a vezetőség miként tervezi teljesíteni deklarált klímacéljait.

A Google anyavállalata ugyanis nem áll túl jól 2020-ban tett ígéretével, miszerint egy évtized alatt felére csökkenti a károsanyag-kibocsátását, energiaforrásként pedig csak szén-dioxid-mentes forrást vesz igénybe. A Trillium szerint ugyanakkor azóta nemhogy csökkent volna, hanem másfélszeresére nőtt a kibocsátás.

Mindeközben az Nvidiánál a Green Century Capital Management részvényeseinek képviselője kopogtat határozottan azért, hogy "a mesterséges intelligencia terén elért rövid távú nyereség ne a hosszú távú éghajlati és pénzügyi kockázatok árán valósuljon meg".

Megy a ködösítés

A gigantikus szerverparkokat üzemeltető órásokat gyakran éri az a vád, hogy meglehetősen titkolózóak az energia- és egyéb felhasználássukkal, potenciális környezeti terhelésükkel kapcsolatban. Ez a vízfelhasználás esetében szinte egyetemlegesen megfigyelhető. A Mordor Intelligence piackutató szerint az észak-amerikai adatközpontok tavaly közel 1 billió liter vizet használtak fel, ami nagyjából megegyezik New York City éves vízszükségletével – olvasható a Reuters beszámolójában.

Hiába igyekeznek újabb és újabb fejlesztésekkel leszorítani a vízigényt az üzemeltetők, az adatok alapján a trend emelkedő maradt. A tisztánlátást persze nem segíti, hogy a cégek különböző formában és módokon teszik közzé az ezzel kapcsolatos információkat.

A Meta tavalyi környezetvédelmi jelentése például csak a cég tulajdonában lévő telephelyek vízfelhasználását tartalmazta, a bérelt vagy építés alatt álló létesítmények kimaradtak az összefoglalóból. A teljes felhasználás ráadásul még így is 51 százalékkal nőtt: a 2020-as 3726 megaliterről 2024-re 5637 megaliterre, ami több mint 13 ezer háztartás egyévi ellátásához lenne elegendő. A Google, a Microsoft és az Amazon esetében szintén nem lehet pontosan kimutatni, hogy egy-egy adott központ pontosan milyen terhet ró a helyi közműhálózatra és vízkészletekre.

Márpedig most már egyre több befektetői kör is azt hangsúlyozza, hogy a telephelyszintű adatok elengedhetetlenek a működési kockázatok pontos felméréséhez, illetve annak megítéléséhez, hogy mindezt miként kezelik a vállalatok. A hírügynökségi anyag szerint a befektetők többet szeretnének tudni a vízkészletek pótlására irányuló erőfeszítésekről is.