Az NRC reprezentatív felmérése szerint a hazai 18‒75 év közötti internetezők okostelefon-használatát vizsgálta. A kutatás szerint közel kétharmaduk használ okostelefont. Az arány a fiatalabb korosztálynál a legmagasabb, a 18‒29 évesek 79 százaléka, a 30‒39 évesek 71 százaléka, míg az 50 felettiek mindössze harmada rendelkezik internetezésre is alkalmas készülékkel. Céges okostelefonja a legnagyobb arányban a 30‒39 éves korosztálynak, a budapesti lakosoknak (9-9 százalék) és a felsőfokú végzettségűeknek (13 százalék) van.
Érdekes ugyanakkor, hogy a 18-29 és a 30-39 éves netező korosztályban is számottevő azok aránya, akik nem használnak okostelefont: a fiatalabb csoportban 21 százalék, 39 évvel záruló csoportnál pedig 29 százalék az arányuk.
Samsung-túlsúly – az iPhone ritkaság
Minden harmadik magyar internetezőnek Samsung okostelefonja van, de gyakoriak a Sony (14 százalék), a Nokia (11 százalék), az LG (8 százalék), a Huawei (5 százalék) és a Sony-Ericsson (5 százalék) készülékei is. Az iPhone még a rendszeresen internetező magyaroknál is ritkaság, mindössze 4 százalékuk használ Apple telefont. A felsőfokú végzettségük körében elterjedtebb, 8 százalékuk használ ilyen készüléket. Magyarországon a tipikus iPhone felhasználó Budapesten élő, felső fokú végzettségű 30-39 éves közötti nő.
Annak ellenére, hogy a Nokia eladta mobil üzletágát a Microsoftnak, és a márka kezd is kikopni, a finn cég telefonjai a magyar piacon meglepően jól tartják magukat. A márkát elsősorban az 50-75 éves csoportba tartózók kedvelik, de még az 40-49 éves korcsoportban is csak a harmadik helyre csúszott vissza 15 százalékkal, és mindössze 1 százalékkal marad el a korcsoportban második helyezett Sonytól.
A Samsung dominanciája egyelőre megkérdőjelezhetetlen. Mind a nemek, mind a korcsoport, mind a lakóhely és az iskolai végezettség szerinti bontásban meglehetősen egységesen az élen szerepelt, részesedése 29 és 39 százalék között szórt.
A legfontosabb kifogás: gyorsan lemerül
A mai telefonok legnagyobb problémája, hogy intenzíven használat mellett gyorsan lemerülnek. A problémák közül a válaszadók teljes körében 74 százalék sorolta ezt az első helyre, míg az okostelefonnal rendelkezők körében 50 százalék volt azok aránya, akik az akkumulátorok üzemidejének növelését tartják a legfontosabb fejlesztésnek.
Ehhez képest elenyésző azoknak a száma, akik szerint az árcsökkentés (12 százalék) vagy a sebesség növelése (8 százalék) a legfontosabb. Figyelemre méltő, legalábbis a piacbővítés szempontjából, hogy az összes válaszadók 45 százaléka szerint túlárazottak az okostelefonok (az okostelefon-tulajdonosoknak viszont csak 12 százaléka említette első helyen az árcsökkentést). Szintén fontos fejlesztésnek gondolják a készülék ellenálló képességeinek (karcmentesség, vízállóság, kopásállás) javítását is. Ez utóbbiakkal egyébként az iPhone-tulajdonosok a legkevésbé elégedettek, az átlagos 48 százalékhoz képest az Apple készüléket használók 78 százaléka javítana telefonja ellenálló képességein.
A válaszok teljesen egybevágnak azokkal a kutatási trendekkel, melyek elsősorban a hordozható készülékek üzemidejének növelésében és/vagy az akkumulátorok töltési idejének csökkentésében látják az egyik legfontosabb fejlesztési irányt.
A gyártók időről időre dobnak piacra olyan készülékeket, melyeket extrém nagy kapacitású akkumulátorral szerelnek, ilyen például a Lenovo S860, melyről másfél hónapja közöltünk tesztet, vagy Huawei által jegyzett Honor márka egyes modelljei, például a Honor 6.
Az akkumulátorfejlesztésekben pedig szinte havonta jelennek meg új fejlemények. Az is jelzi, hogy ezek valós igényre keresik a választ, hogy az ilyen fejlesztések például a Kickstarteren is a legsikeresebbek közé tartoznak.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?