Az Európai Bizottság elvárásai szerint 2020-ra minden uniós polgárhoz legalább 30 Mbps sebességgel ér el a szélessávú internet. A közép-kelet-európai régió piacát rendszeresen elemző PMR kutatócég legfrissebb jelentése szerint a térség országainak e tekintetben van még mit tenniük, többségük nem éri el a jelenlegi EU-átlagot sem.
A vidéki körzetek felhozatalában még sok a feladat
A vezetékes szélessávú lefedettség a térség szinte minden országában elmarad az uniós átlagtól, kivéve Csehországot, ott ennek a mértéke 2 százalékponttal jobb az EU-átlagnál. Régiós összevetésben Csehország a tekintetben is "bezzegország", hogy ott szinte minden lakosnak van szélessávúinternet-hozzáférése. A jelentés Szlovákiát és Lengyelországot a másik véglethez sorolja, ez az a két ország, ahol a szélessávú lefedettség aránya nem éri el a 90 százalékot sem. Magyarország 3 százalékponttal elmaradva az uniós átlagtól, a képzeletbeli dobogó második fokán áll.
Közel hasonló a helyzet a vidéki körzeteket nézve a vezetékes szélessávú internet lefedettségében. Itt is csak a cseheknek sikerül meghaladni az EU 90 százalékos átlagát. A legrosszabb a helyzet Lengyelországban, ahol a városokon kívül élőknek csak a 75 százaléka fér hozzá vezetékes szélessávú internethez. Magyarország ebben a szegmensben is ezüstérmes, igaz 84 százalékos mutatója 6 százalékponttal marad el az uniós átlagtól.
Optikában és előfizetőkben már jól teljesítünk
Van ugyanakkor egy olyan szegmens, ahol a magyar mutató jelentősen meghaladja az EU-átlagot. Ez az új generációs, jellemzően optikán alapuló szélessávú hozzáférés (Next Generation Access-NGA), ebben az unió egésze 62 százalékos lefedettséget tud felmutatni. Magyarországon viszont az NGA már a háztartásoknak a 76 százalékához eljutott, és ezzel a mutatóval magasan vezetünk a régióban.
Az internethez való hozzáférés csak a dolog egyik oldala, a szolgáltatók szempontjából inkább az előfizetők száma a kulcskérdés. Ha a szélessávúinternet-előfizetéssel rendelkező háztartások arányát nézzük, minden régiós ország átlagon alul teljesít az unió egészét nézve. Az egyes országokat figyelembe véve Magyarország áll az élen 71 százalékkal, míg a sereghajtó Bulgária, ahol a háztartások alig 55 százalékának van vezetékes szélessávú előfizetése.
Jó hír ugyanakkor, hogy 2013-ban a legalább 30 Mbps sebességű internetes előfizetésben szinte minden régiós tagállam átlépte a 20 százalékos küszöböt, és többségük bőven meghaladta a 21 százalékos uniós átlagot. Ellentmondásosnak tűnik e tekintetben Csehország helyzete, amely a hozzáférésben átlagon felüli, az előfizetésekben viszont jóval átlag alatti mutatóval, mindössze 17 százalékkal rendelkezik.
A román háztartások negyedében már 100 megán hasít a net
A jelentés kitér a sok országban még csak a távolabbi jövőt jelentő hipersebességű 100 Mbps internetelőfizetések alakulására is. Ebben kiugróan magas mutatót ért el Románia, ahol a háztartások 25 százalékának van már ilyen kapcsolata, ami ötszöröse az EU-átlagnak. Magyarországon a háztartásoknak egyelőre csak a négy százaléka rendelkezik hipergyors netre szóló előfizetéssel.
Az uniós elvárásoknak megfelelő szélessávú fejlesztések magyarországi ütemezéséről nyilvánosan legutóbb idén februárban esett szó, akkor amikor a kormány stratégiai megállapodást kötött a Magyar Telekommal. Mint megírtuk, a dokumentumot a cég fő tulajdonosának, a Deutsche Telekom a vezérigazgatója Timotheus Höttges írta alá. A DT-vezér felszólalásában ígéretet tett, hogy a következő néhány évben további több száz milliárd forintot kíván elkölteni nálunk az itteni digitális felzárkóztatási programok, köztük a szélessávú internethozzáférés felgyorsítására. Tim Höttges úgy vélte, Magyarország az EU által előírt 2020-as határidő előtt képes lesz teljesíteni a szélessávprogramot. A magyar kormány nevében felszólaló miniszterelnök viszont már konkrét időpontot is kijelölt, amikorra a szóban forgó szélessávú internet eljut minden hazai háztartásba, ezt szerinte határidő előtt, 2018-ra sikerül elérni.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?