Kína a Nemzetközi Robotikai Szövetség (IFR) 2024-es adatai szerint nagyobb ütemben gyártott és telepített ipari robotokat, mint bármely más ország, sőt mint összességében a világ többi országa. Japán volt az ipari robotika második legnagyobb piaca: az országban több mint 450 ezer ilyen rendszer üzemelt, és az év során közel 45 ezer további robotot helyeztek üzembe. A japán autóipar ennek majdnem harmadát jegyezte, ami nemcsak az előző évihez képest jelentett 11 százalékos növekedést, hanem a legmagasabb mennyiség volt 2020 óta.
Ezeket a számokat is figyelembe véve érdemes értékelni a Toyota terveit, amelyek értelmében a cégcsoport 2028-tól kezdődően évi körülbelül 1 billió jenes (6,4 milliárd dolláros) ráfordítással terjesztené ki az automatizálást saját gyáraira és a főbb beszállítóira, hogy a teljes rendszerben mintegy 400 ezer darab ipari robotot működhessen. A Reuters értesülései szerint a tervezett beruházásokról már egyeztetettek a befektetőkkel, beleértve a meglévő gépek cseréjét és új humanoid vagy hagyományos rendszerek telepítését is.
Az emberi szakértelem is sokat számít
A Toyota nem közölte, hogy mennyi időre lehet szükség a fenti nagyságrend eléréséhez, ami az ipari robotok mellett az automatizált logisztikát és a gyári környezetben megvalósítható ember-robot együttműködés területeit is érinti. Az AI News riportja szerint a vállalatnál már működik teljes egészében automatizált összeszerelő sor, de a bevezetéseket nehezíti, hogy bizonyos tengerenúli létesítményekben például nincs elegendő szakképzett karbantartó a berendezések kiszolgálásához, így inkább kézi gyártásra vonatkozó tudást igyekeztek átadni.
A Japánban kifejlesztett segédeszközökkel és szerszámokkal a Toyota szerint egyes folyamatoknál két-háromszorosára növelhették a hatékonyságot, ezekre a tapasztalatokra pedig az automatizált gyártórendszerek fejlesztésekor is építenek. A cikkből egyébként kiderül, hogy a Toyota a Hyundai által irányított Boston Dynamics-szal is együttműködik az Atlas humanoid robotok vezérlőrendszereinek fejlesztésén a szöveg helyett a fizikai mozgásokat és komplex viselkedési mintákat értelmező és generáló nagy viselkedési modelljével (LBM).
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
a melléklet támogatója a CLICO
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?