Egy éve július 1-jével lépett hatályba az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, amely a nemzeti elektronikus adatvagyon védelméről rendelkezik. A szervezetek egy év felkészülési időt kaptak az intézményeknek arra, hogy felmérjék az általuk kezelt adatvagyon méretét és kockázataikat.
A téma szakértője, a kibervédelmi törvény előkészítésében is részt vevő Muha Lajos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának tanára már tavaly felhívta a figyelmet arra, hogy a 2013. évi L. törvény nem a kibervédelemről szól, hanem kifejezetten az információ védelmét szolgálja.
Bár címe szerint az állami és önkormányzati szervekre vonatkozna, hatály sokkal kiterjedtebb: minden olyan szervezetre vonatkozik, amely nemzeti adatvagyont vagy kritikus információs infrastruktúrát kezel.
A feladat bonyolult, egy év nem elég
A jogszabály szerint az intézményeknek egy évük volt arra, hogy felmérjék az általuk kezelt adatvagyon méretét, illetve hogy az milyen kockázatoknak van kitéve a bizalmasság, sértetlenség és rendelkezésre állás szempontjából. Most úgy tűnik, ez az idő kevés volt, legalábbis az idén alakult Quadron Kft. szerint (a céget a Symantec hazai képviseletének korábbi vezetője, Harold Teasdale alapította).
A Quadron szerint az ok egyrészt az, hogy a törvény által érintett közel 5000 állami intézmény hatalmas adatvagyont kezel, ráadásul az elvégzendő feladatok rendkívül összetettek. A szervezeteknek többek között a már meglévő rendszereiket is auditálniuk kellett. Az elvégzendő feladatok bonyolultsága jól látható a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnak a törvényhez kapcsolódó 77/2013. (XII. 19.) rendeletében, amely részletezi az technológiai és információs eszközökre, valamint a biztonsági osztályba és biztonsági szintbe sorolásra vonatkozó követelményeket.
Harold Teasdale ügyvezető igazgató szerint egyébként a kormányzati szervek általában – tehát nem csak Magyarországon – hajlamosak alulértékelni a fenyegetettségeket. Pedig például a botnet hálózatokkal végrehajtott támadások több mint 15 százaléka állami intézmények ellen irányul.
Az állami szervekre is jellemző, hogy a döntéshozók elsősorban a számukra dedikált feladatok elvégzésére koncentrálnak, ami sokszor még a biztonsági megfontolásokat és feladatokat is háttérbe szorítja. Pedig az elmúlt pár év olyan változásokat hozott a kiberbűnözés terén, ami a napi szintű technikai készültség mellett a szervezetekben dolgozók biztonságtudatosságának folyamatos javítását is elengedhetetlenné teszik.
A törvény végrehajtásában fontos szerepet betöltő Nemzeti Biztonsági Felügyelet elnöke, Zala Mihály egyébként úgy látja, hogy a hibák körülbelül 80 százaléka elsősorban humán jellegű probléma, és nem technikai. Ezt a felügyelet elmúlt három évben végzett vizsgálatai alapján állította Zala Mihály. Olyan kézenfekvő problémákra bukkantak sok helyen, mint például a rossz jelszókezelés.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?