A Facebook legutóbbi üzleti jelentése csupa jó hírről és növekedésről számolt be: az aktív felhasználók száma 700 millióra emelkedett, ami 27 százalékos növekedést jelent a korábbiakhoz képest. Erősödött a mobilos felhasználók által termelt bevétel is, így a pozitív eredmények hatására a tőzsdén szárnyalásba kezdett a Facebook papírok árfolyama. A KutatóCentrum által félévente elvégzett villámkutatás azonban némileg árnyalja a képet, hiszen a magyar felhasználók száma néhány százalékot csökkent az elmúlt hónapokban.
Megtorpant a növekedés ■ Idén is a Facebook a legnépszerűbb közösségi portál: a megkérdezettek 91 százaléka tagja az oldalnak. Az eddigi években tapasztalt rohamos növekedés azonban megállt, és mind a regisztrált, mind az aktív tagok körében néhány százalékos csökkenés figyelhető meg az előző évhez képest. Más közösségi oldalakkal szemben erőssége, hogy tagjainak döntő többsége aktív felhasználó, hiszen a válaszadók 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy látogatja is a Facebookot. Az Iwiw aktív tagjainak aránya tavaly óta 15 százalékkal csökkent a megkérdezettek körében, míg a MyVIP-esek közt az aktív és a regisztrált tagok aránya felére csökkent egy év alatt.
A Google+-ra egyre többen regisztrálnak, de még nem használják aktívan az oldalt. Bár a Twittert még mindig kevesen használják, népszerűsége nőtt az elmúlt évben, ráadásul az aktív és a regisztrált tagok aránya tavalyhoz képest megduplázódott. A vizsgált szájtok közül még mindig a LinkedIn a legkevésbé elterjedt, de a tagok aránya itt is nőtt.
Több szálon szocializálódunk ■ A közösségi oldalak demográfiai összetételét vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy a Facebook regisztrált és aktív tagjainak összetétele nem tér el érdemben az átlagos közösségi média használók összetételétől, míg az aktív Iwiw tagok körében az átlagnál magasabb az idősebbek (40-64 évesek) és a nők aránya. A Google+-ra az átlagosnál több budapesti regisztrál, az aktív Twitterezők pedig jellemzően 18-29 évesek. A LinkedIn-t leginkább budapestiek használják, és mivel szakmai jellegű portál, regisztráltjainak körében túlnyomó többségben diplomások találhatók.
Sokan regisztráltak több közösségi oldalra is. Tavalyhoz képest nőtt azok aránya, akik akár 4-6 közösségi portálnak is tagjai. A kutatás résztvevőinek többsége azonban jellemzően két-három közösségi oldalon rendelkezik profillal. A kereszthasználatot vizsgálva látó, hogy a Google+ és a Twitter tagjai legnagyobb arányban a LinkedIn-felhasználók köréből kerülnek ki.
Munkaidőben is ezzel foglalkozunk ■ A válaszadók több, mint kétharmada (74%) naponta használja valamely közösségi oldalt. Egyre többen munkaidőben is látogatják ezeket az oldalakat, és szintén egyre magasabb azok aránya, akik gyakrabban küldenek üzenetet e portálokról, mint e-mail fiókjukból (36%). A megkérdezettek 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy üzleti célokra is használja ezeket az „eszközöket”. Vannak azonban olyanok is, akiknek közömbös a közösségi média, arányuk az előző évben mért 13-ról 16 százalékra nőtt.
A nők körében az átlagnál többen veszik igénybe napi szinten a közösségi szájtok nyújtotta lehetőségeket (78%). A férfiak 23 százalékát ellenben teljesen hidegen hagy a téma. Az internet világába született nemzedék (18-29 évesek) használja a legváltozatosabban a közösségi médiát, ők az átlagnál gyakrabban használnak alkalmazásokat (26%), küldenek üzenetet e felületekről (50%), ami nem meglepő, hiszen több mint 80 százalékuk minden nap jelen van a virtuális közösségi térben. A közösségi portálok aktív tagjainak harmada (33%), míg a regisztrált tagok közel kétharmada (62%) nyilatkozott úgy, hogy nem figyelik az oldalakon megjelenő reklámokat.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?