Egy új-zélandi cég kifárasztaná a csaló leveleket küldőket.

A pénzéhez zárolás miatt hozzáférni képtelen nigériai herceg segítségkérése talán a legismertebb scam, amivel az internetezők összefuthattak az elmúlt évtizedben. Sokan be is dőltek az afrikai csalóknak, akik pár éve még komplett iparágat húztak fel a hiszékeny nyugatiak fosztogatására. Azóta szerencsére nőtt annyit a felhasználói tudatosság, hogy ezeknek a triviális scameknek már csak arányaiban nagyon kevesek esnek áldozatul.

Nem tűnt el teljesen azonban a jelenség, még mindig léteznek olyanok, akik az emberi naivitásból akarnak megélni. Őket akarja ellehetetleníteni egy új-zélandi cég, a nonprofit Netsafe. Re:scam nevű e-mailes botjuk kifejezetten abból a célból jött létre, hogy a felhasználó drága idejének elpazarolása helyett inkább a scammereket fárassza le.

Újabb küldetésen a mesterséges intelligencia

A megoldás fejlett automatizmusokkal veszi fel a harcot a csalókkal szemben. A mesterséges intelligenciával felvértezett bot gyakorlatilag a végtelenségig képes fenntartani a beszélgetést a scammerekkel. Azt a beszélgetést, melyet az utóbbiak kezdeményeznek a gyanútlan internetező megkopasztása érdekében. A Netsafe várakozása szerint a befejezéssel sosem kecsegtető diskurzusokat előbb-utóbb elunja a csaló – de addig is rengeteg idejét rabolják el, elpazaroltatva erőforrásait.

Nem új a scambaiting nevű taktika, tulajdonképpen hosszú évek óta létező, egészen nagy közösséget eredményező eljárás a scammerek erejének elfecsérlésére. Ez azonban mostanáig humán erőforrás bevetésével zajlott, a csalók idejének rablása együtt járt az arra energiát áldozó önkéntesek idejének elpocsékolásával is.

Ennek azonban vége: egyszerűen csak el kell küldeni a scamet a me@rescam.org mailcímre. Így eljut a Re:scam mesterséges intelligenciához, ami a korábbi panelekből építkezve folytatja a felhasználó helyett a beszélgetést a scammerrel. Számára mindez úgy fog tűnni, mintha valaki ráharapott volna a csalira, csak némi puhítás szükséges ahhoz, hogy ki lehessen belőle sajtolni a pénzt. Az MI viszont sosem fog ilyet tenni, csak addig csűri-csavarja a beszélgetést, amíg azt a csaló elunja.

Ha véget ért a diskurzus, akkor a bejelentő megkapja a történtek összegzését. Így anélkül derülhetnek ki számára a néha népmesékbe illő fordulatok, hogy ahhoz személyesen végig kellett volna játszania az időrabló levélváltásokat.

12 milliárd dolláros kár évente

A Netsafe állítása szerint az általuk alkalmazott mesterséges intelligencia elég fejlett ahhoz, hogy a scammerek jó darabig ne fogjanak gyanút, és azt higgyék, igazi emberrel tárgyalnak. Természetesen előbb-utóbb vége szakad a folyamatnak, mivel az MI nem ad ki semmilyen személyes adatot - hiszen nem is rendelkezik olyasmikkel.

És, hogy mekkora szükség van a mesterséges intelligenciára ezen a téren? Elég nagy, mert minden korábbi erőfeszítés ellenére még mindig dollármilliárdokat húznak ki a gyanútlan internetezők zsebéből. Az új-zélandiak szerint éves szinten nagyjából 12 milliárd dollárba kerül a jelszóhalász és egyéb scamek okozta veszteség.

Nem meglepő tehát, hogy az olyan nagy játékosok is, mint a Google, foglalkoznak a témával. Az amerikaiak szolgáltatásait használókat 99,9 százalékos hatékonysággal működő, a gépi tanulásra épülő spam- és scam-szűrő algoritmus védi, ami a megfelelő felállásban kiegészül a Safe Browsing figyelmeztetéseivel, a gyanús belépések dinamikus észlelésével és megakadályozásával, illetve a levelekhez csatolt fájlok szkennelésével.

Ugyanakkor nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a felhasználók a maguk részéről szintén tehetnek a saját biztonságukért. Érdemes figyelni a szokatlan bejelentkezésekről szóló értesítéseket, jobb nem figyelmen kívül hagyni a Gmail és más szolgáltatások figyelmeztetéseit, valamint a gyanús levelek vagy más, feltételezhetően rosszindulatú tartalmak jelentése is hozzájárul a közösség biztonságának növeléséhez.

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.