Bár ma a hatékonyságnövelés esetében mindenki egyből cloud computingról kezd beszélni, nagyon fontos az az út, melyen egy vállalat eljut a felhőig. Bolla Szilárd szakértői cikke a módszerrel foglalkozik.

A HP legújabb nemzetközi kutatása szerint a vállalatok körében felgyorsult a felhőalapú megoldások bevezetése: jelentős előrelépés tapasztalható a privát felhőre épülő beruházások és a hibrid felhőmegoldások megvalósítása terén. (Bolla Szilárd témához kapcsolódó, CIO Hungaryn tartott prezentációja itt tölthető le.)

A vállalat megbízásából végzett legfrissebb globális kutatás szerint 2016-ra a nagyvállalati IT-folyamatok 75 százaléka felhőben fut majd: 39 százalékuk privát felhőre épül, 21 százalékuk menedzselt felhőalapú lesz és 15 százalékuk nyilvános felhőben fut. A válaszadók 25 százaléka szerint a hagyományos IT-folyamatok szerepe továbbra is fontos marad.

A felhősödés első lépése ■ Mi más lehetne az első lépés, mint az elvárt funkcionalitáshoz szükséges alapelvek meghatározása. Bár sokat emlegetett fogalmakról van szó, mindenekelőtt érdemes pontosítani, mit is értünk privát, nyilvános, illetve hibrid felhőn.
 

A piac egyik elismert elemző cégének definíciója szerint privát felhőmegoldások alatt alapvetően azokat, a vállalat telephelyén, vagy azon kívül működő felhő-megoldásokat értjük, amelyeket egyetlen vállalat, korlátozott hozzáféréssel használ, és a vállalat saját szakemberei, illetve külső szakértők menedzselhetik azokat. Nyilvános, vagy közösségi felhő-megoldásoknak definiálhatjuk több szervezet megosztott felhő-infrastruktúráját, amely gyakorlatilag korlátlan számú felhasználó számára érhető el. A HP konvergens felhője az első olyan hibrid felhőmegoldás, amely az előbbi két verzió, illetve a menedzselt felhő és a tradicionális IT keveredésére épül.

A definíciókon túlmenően, azonban érdemes egy életszerű analógiát is használni a felhőszolgáltatások megértéséhez. A hagyományos IT-folyamatokat az autószereléshez, a privát felhőmegoldásokat az autóvásárláshoz, a menedzselt felhőt a flottakezeléshez és végül, de nem utolsósorban a nyilvános felhőt az autóbérléshez lehetne leginkább hasonlítani. A felsorolt szolgáltatások mindegyike felhasználói magatartásformákat és pénzügyi szokásokat képez le, egymást kiegészítő szolgáltatásokról beszélünk egy végső célt tartva szem előtt: gyorsan, biztonságosan és költséghatékonyan eljutni A-ból B-be.

A HP-nál, a felhőszolgáltatások felhasználásában egymást kiegészítő, nem pedig egymást helyettesítő termékek palettájában gondolkodunk.  

A korábban említett piackutatás és a vállalat tapasztalatai is egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy a két legmarkánsabb, a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos aggodalmat a megfelelő belépési időpont meghatározása, valamint az ideális stratégiai partner kiválasztása jelentik. Ha az előző hasonlatot vezetjük tovább, akkor azt mondhatjuk, hogy a felhőmegoldás, vagy ha tetszik az “autó” kiválasztásakor legtöbbször nem a márka kiválasztása történik meg elsőként, hanem az elvárt funkcionalitás betöltéséhez fontos alapelveket szedjük csokorba (mint például, jobb vagy bal kormányos legyen az autó, dízel, vagy benzin motoros legyen, mekkora legyen a mérete, fogyasztása, milyen legyen a hajtási módja, stb.), majd ezek alapján hozzuk meg döntésünket, számolva a racionális és emocionális tényezőkkel is (ár, márka, szín, felszereltség, pénzügyi konstrukció, stb.)


 

Felhasználók a felhőről (forrás: HP, a kép nagyítható)

Döntési helyzetben ■ Informatikai vagy stratégiai döntés a felhőbe település? Mindez alapvetően a cég profiljától függ. Amennyiben a tervezett felhőszolgáltatás a cég portfóliójának piaci megjelenésére közvetlen befolyással van, akkor mindenképpen stratégiai döntésről beszélünk, hiszen a cég termékeinek és szolgáltatásainak merőben új értékesítése révén ez kihatással lesz a meglévő marketing és PR stratégiájára, és egyéb területekre is. Ha az adott cég értékesítési modellje nem közvetlenül érintett az új szolgáltatói modell bevezetésében, akkor elsősorban olyan informatikai döntésről beszélhetünk, amely közvetett hatással van a cég alaptevékenységére (például az informatikai rendszerek gyorsabb reakcióidején keresztül), így a cég eredményességére is.

Ha a felhőre mint egyfajta szolgáltatásközpontú üzemmódra történő átállásként tekintünk és stratégiai döntésként kezeljük akkor a legmagasabb szintű egyetértés és jóváhagyás szükséges a döntés meghozatala során, ezért is nagyon fontos, hogy az informatikai részleg folyamatosan tájékoztassa az üzleti döntéshozókat a legújabb technológiai újításokról és a bennük rejlő lehetőségekről, kihívásokról. Amennyiben „csak” az informatikai folyamatok átszervezésére használjuk a felhő által kínált új szolgáltatói modellt, akkor is javasolt minden érintettel egyeztetni az új modellről, azonban ez esetben is többnyire informatikai döntésről beszélünk.

Gondos előkészítés és tervezés ■ A felhő “üzemmód” kapcsán az egyik legfontosabb eldöntendő kérdés, hogy milyen célt szolgál az új értékesítési modell bevezetése? Ez lehet egy új bevételi forrás létrehozása, a céget a piacon megkülönböztető szolgáltatás bevezetése, a vállalati márka védelme, vagy ezek gondosan meghatározott vegyülete. Minden további marketing stratégiai döntés, célcsoport definiálás, vagy akár a termék és szolgáltatatási kör meghatározása ennek fényében történik, így ez a kezdő lépés alapvetően hozzájárul egy felhőprojekt sikeréhez vagy bukásához. Természetesen, ezeket a döntési folyamatokat piackutatásokkal, a szabályozási előírások szem előtt tartásával lehet és kell támogatni, valamint előkészíteni.

Sok olyan felhőprojekttel találkozunk ahol többnyire a piacra lépési kényszer miatt a tervezési fázis kimarad, vagy csak felszínesen foglalkoznak vele és az operatív lépések nem követik le a vállalati stratégiában meghatározott elveket. Ha eldőlt, hogy milyen céllal, milyen szolgáltatási portfólióval, kinek és milyen értékesítési módon akarunk eladni, akkor következhet a szolgáltatások beárazása és a különböző pénzügyi mutatók górcső alá vétele. Ezt ismét egy, a projekt folytatását illető döntési mechanizmus követi, majd az esetek nagy százalékában elindul a projekt megvalósítása.
 
Tapasztalataink azt mutatják, hogy a sikeres felhőprojekteknél már a tervezés fázisában gondolnak arra, hogy az értékesítést támogató funkciók támogassák az új értékesítési modellt (így például gondolnak a megfelelő szolgáltatási szintek beállítására, a biztonsággal kapcsolatos kérdésekre, a CRM- és számlázó rendszerek összehangolására, a marketing és PR aktivitásokra, azok időzítésére, stb.). Végül, de nem utolsó sorban az értékesítési lánc kialakítása és a megfelelő motivációs rendszerek beépítése legalább annyira fontosak, mint a technológiai platform kiválasztása, mely utóbbi esetében érdemes nyílt és tetszőlegesen skálázható architektúrával tervezni. Összefoglalva tehát, elmondhatjuk, hogy a technológia kiválasztása csak a végterméke egy komplex tervezési folyamatnak.



Felhő helyett köd: biztonsági garanciák a cloud szerződésekben
Módszerek felhőszolgáltatások kockázatértékelésére 1–4. rész

 
A technológiai zsákutcák elkerülése végett érdemes olyan nyílt platformot választani rendszerünk alapjaként, amely az elvárt biztonsági szint mellett, kompromisszumok nélküli tetszőleges átjárást biztosít számunkra ez egyes szolgáltatók és gyártók között. E tekintetben a HP a hibrid megvalósítás mellett tette le a voksát a nyílt forráskódon alapuló egységes felhő menedzsment alkalmazásával, amely egyben válasz is a gyártófüggőség és a költségoptimalizálás körüli valós aggodalmakra.
 
Felhőprojektünk sikerének és a nem várt meglepetések elkerülésének érdekében javasoljuk tehát egy reális - a piaci trendeket konzervatív módon értelmező - elvárási rendszer felállítását, valamint azt, hogy egy, a felhőprojektekben jártas szakértő bevonásával megalkotott, minden részletre kiterjedő tervezési folyamat eredményeként valósuljon meg a megoldás.

Cloud & big data

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.