Miért érdemes veszteséggel értékesíteni egy okostelefon-típust? Lerántjuk a leplet a nagy üzletről.

Gyorsan ismertté vált a Ringing Bells nevű indiai vállalat a 4 dollárért kínált okostelefonja révén. A Freedom 251 nevű készülék kapcsán azonban több olyan vélemény is napvilágot látott, mely szerint nagyobb mennyiségben nem terjeszthető ilyen ár mellett a készülék, mert az anyagilag tönkreteszi gyártóját. De úgy tűnik, mégsem valami szélhámosságról van szó. A napokban ugyanis kiderült, hogyan képzeli el a cég az extrém olcsó okostelefon üzleti modelljét.

Máshol van a profit

Először is, a Ringing Bellsnem csak ezt az egy típust kínálja. Az Elegance és az Elegant nevekre keresztelt két új modellje, amiket szintén nemrég jelentett be, 60, illetve 65 dollárba kerül. Az azokból származó nyereséget visszaforgatja a 4 dolláros típus előállításába. Bár a két drágább készülékekről szintén nem lehet a legapróbb részletekbe menő információt szerezni, de annyi már kiderült, hogy – noha korábban még kisebb képernyőről számoltunk be – az időközben 5 inch átmérőjűre hízott kijelzőjük 720×1280 képpont felbontású, és 1 GB-nyi RAM-mal rendelkeznek.

Emellett a vállalat beszámolt egy – nyugati szemmel nézve még mindig meglehetősen olcsó – LED-es televízióról is. A 32 inch-es modell nagyjából 140 dolláros áron válik majd elérhetővé.

Részben tehát az ezekből származó nyereségből finanszírozza a Ringing Bells a Freedom 251 gyártási költségét. A nagyjából 20 dollárból összerakott telefont pedig alaposan kitömik előre telepített appokkal. Na most, az appok fejlesztői minden egyes darab után fix összeget fizetnek a gyártónak – árulta el az indiai cég egyik vezetője. És hogy miért éri meg nekik fizetni? A külső fejlesztők azzal, hogy alkalmazásukat bevásárloják a Freedom 251-be, ideális esetben rengeteg új indiai ügyfelet érhetnek el. És ezért megérheti számukra, hogy ezen a módon finanszírozzák a projektet.

Úgy tűnik, meg is éri

A Ringing Bells beszámolója szerint a fent említett megállapodások annyi pénzt hoznak a konyhára, hogy készülékenként már csak 2 dollárt veszít, így a költségek 90 százalékát fedezni tudja. A kérdés azonban még akkor is ott motoszkál az emberben, ha tudja, hogy India nagyon más, mint a világ többi része. Miért éri meg akárcsak kis veszteséggel is eladni a telefonokat? Hiszen ha milliós nagyságrendben értékesíti az készüléket, az már nem is olyan kevés pénz: egymillió eladott készülék pontosan 2 millió dollárjába kerül(ne) a végelszámolásnál a vállalatnak.

A titok az ország hatalmas potenciáljában rejlik. Amint az Mohit Goel, a vállalat vezérigazgatója elmondta, Indiában 750 millió embernek – ez több, mint az Európai Unió teljes lakossága! – még mindig nincsen okostelefonja. A vezlrigazgató szerint viszont kormányzati segítséggel pár évben belül jelentős részük okostelefon-tulajdonossá válhatna. Igaz, ez a kormányzati segítség egyáltalán nem kevés invesztíciót feltételez. A vezérigazgató elárulta a pontos összeget: nagyjából 7,4 milliárd dollár kellene a közel háromnegyed-milliárd indiai eléréséhez.

Noha a vállalat jelenleg nem bírja a kormány anyagi támogatását, Goel közlése értelmében a Ringing Bells tovább folytatja kampányát. Az első 5 ezer készüléket már le is szállították. A következő hetekben pedig további 195 ezer Freedom 251 kerülhet a leendő vevőkhöz.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.