Erről is kérdezte az eNET a magyar netezőket, akik szerint szerint a jövő a robottechnológiáról, a megújuló energiaforrásokról és az elektromos járművekről szól.

Számtalanszor bebizonyosodott, hogy minden technológia sikere azon múlik, képes-e befogadni a felhasználók közössége. Az informatikában is számos olyan felfedezés volt, amely túl korán érkezett, így hiába volt forradalmi, piaci sikere csak jóval később következett be – gondoljunk akár az egérrel vezérelhető grafikus kezelőfelületre, akár az érintőképernyőre.

Ezért is érdekes eNET és a Telekom Jelentés az internetgazdaságról című kutatássorozatának egyik friss darabja, amely a magyar netezők digitális trendekkel kapcsolatos elképzeléseit vizsgálta. A kérdés egyébként a többséget – a válaszadók 82 százalékát – foglalkoztatja.

Az átlagos magyar netező jövéképe

A válaszokból az rajzolódott ki, hogy a felnőtt (18 évtől) netezők elég jól érzékelik azt, hogy technológiailag mi valósítható meg pár évtized alatt. Az elkövetkezendő 30 évet az embert helyettesítő gépek (robotok), a megújuló energiaforrások és az elektromos járművek használatának elterjedése határozza meg. Ezzel szemben a teleportálás vagy időutazásra többségük szerint még 100 év múlva sem lesz realitás.

Egy átlagos felnőtt netező ma úgy látja, hogy a robotok több területen is átveszik majd az emberek helyét, és ezzel párhuzamosan bővülni fog az otthonról végezhető munkák száma. Látja azt, hogy a robotizáció miatt megszűnnek szakmák, de azt is látja, hogy új szakmák is születnek. Az átlagos netező azzal is tisztában van, hogy ennek a változásnak a kezeléséhez önfejlesztésre van szükség.

Úgy látja, a gépek elterjedése miatt az ember ellustul, de azzal is, hogy mivel sok mechanikus tevékenység alól felszabadul, több lesz a szabadideje. Emellett az is foglalkoztatja, hogy a nagyobb fokú automatizálás hogyan hat a személyes emberi kapcsolatokra.

Az átlag netező valós problémának tartja a klímaváltozást (fogyatkozó vízkészlet, szélsőséges időjárás), ami miatt fontosnak tartja a fenntartható, megújuló energiaforrásokat és környezetkímélő megoldásokat. Ezért például az elektromos járművek használatának elterjedésével számol. Szerinte Magyarországon a következő három évtizedben a legjelentősebb változásokra az emberi kommunikáció, a közlekedés és az oktatás lesznek nagy változások.

Ami ma scifi, száz év múlva valóság?

A legtöbben azt valószínűsítik, hogy a következő három évtizedben alapvető változások zajlanak le a kapcsolattartásban, kommunikációban. A második helyre – ezt a válaszadók 43 százaléka jelölte meg – a közlekedés és a járművek kérdésköre futott be, míg a harmadik 38 százalékkal a tanulás és oktatás.

Ami a konkrét technológiákat illeti, a válaszadók többsége optimista, hiszen úgy vélték, hogy a kutatás során ismertetett lehetőségek szinte mindegyike el fog terjedni Magyarországon, ha nem is 30 éven belül. A legvalószínűbbnek azt tartják, hogy otthonunkban minden eszközt hangvezérléssel irányíthatunk (92 százalék). Közel ennyien (91 százalék) vélik azt, hogy a megújuló energiaforrások teljesen felváltják a hagyományos energiahordozókat.

A netezőket azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a ma még csak scifiben felbukkanó ötletek megvalósulnak a távoli jövőben. Ilyen például a hologramokon keresztüli kommunikáció (86 százalék); az általános robotizáció, azaz a robotok dolgoznak helyettünk (84 százalék); a repülő autó (78 százalék) vagy a klónozás mindennapossá válása (76 százalék).

Kevésbé látják valószínűnek a bolygók közti teleportálás megvalósítását és az időutazást, Előbb a válaszadók 47 százaléka, utóbbi 38 százaléka szerint valósul meg a távoli jövőben.

Konzumer tech

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.