A tőzsdei árfolyamok alakulását látva egyáltalán nem csillapodik a mesterséges intelligencia körüli felhajtás, amit a technológia potenciáljával kapcsolatos várakozások fűtenek. Ezt a folyamatot maguk az MI-forradalomban aktív szerepet játszó technológiai vállalatok is igyekeznek erősíteni azzal, hogy a generatív algoritmusok radikális(abb) használatáról szóló lépéseket jelentenek be, amelyekről a későbbiekben kiderül, hogy mégsem volt annyira jó ötlet. Például már több éve érkeznek a hírek az MI miatt lapátra tett tömegekről, ám ezeket a megkérdőjelezhető hasznosságú elbocsátási hullámokat nem egyszer csalódás, sőt csendes visszarendeződés követi.

Bolondos ötletek

A másik ilyen terület a kollégák presszionálása, hogy minél több dolgot igyekezzenek automatizálni és algoritmusokkal elvégeztetni. Az Nvidia vezére múlt év végén odáig ment, hogy bolondnak titulálta azokat, akik nem használnak mindenre MI-t. A Microsoftnál az utóbbi időben szintén erősen kapacitálták a nagy nyelvi modellek munkahelyi bevetését, de friss hírek szerint gyorsan pontosítani kellett, mit is vár el a redmondi vezetőség a dolgozóktól.

A Business Insider múlt héten írt arról, hogy a birtokába jutott alkalmazotti javadalmazási táblázat idén egy új oszloppal bővült, amelybe a dolgozók az általuk használt MI-tokenek költségét írhatják be egy egyelőre tesztelés alatt álló belső mérőeszköz segítségével. A Gadget Review információ szerint csak körülbelül 350 microsoftos adott önként számot a 28 napos MI-költségéről, de közülök többen több mint 10 ezer dollárt égettek el, miközben a csúcstartónál 28 ezer dollárnál állt meg a számláló.

Annak ellenére, hogy a nyilatkozók nagy többsége ennél lényegesen kisebb számokat írt be (a medián 300 dollár körül alakult), a vállalatvezetésnek láthatóan ennyi is elég volt. A CoreAI részleget vezető Jay Parikh augusztusban körlevélben nyomatékosította a kollégákkal, hogy nem a tokenek maximalizálása a feladat, hanem az, hogy ezekből a tokenekből a Microsoft ésvagy az ügyfelek számára értékes produktum szülessen. "Ennek megfelelően frissítjük belső irányelveinket, és a token-kiadásokat ugyanolyan fegyelmezettséggel kezeljük, mint bármely más kritikus erőforrást" – tette hozzá.

A Microsoft a személyes eligazítás mellett igyekszik a szervezet teljes működésére kiható nagyobb lépéseket tenni. Ide sorolható például, hogy nemrégiben született döntés arról, hogy belső használatra alapértelmezettként az OpenAI GPT-5.6 Sol modelljére váltanak, mivel ennek a verziónak relatíve szerény a tokenigénye.

Máshol sem jött be

A redmondi eset nagyban hasonlít az Amazonnál korábban történtekre. A világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi és cloudszolgáltató vállalatánál szintén komolyan vették az új technológiák beépítését a mindennapi folyamatokba. Ennek részeként egyaránt alaposan monitorozni kezdték a fejlesztői részlegek és azon belül az egyes munkavállalók MI-használatát. A Financial Times belső forrásokra alapozott riportjából azonban kiderült, hogy ezeket a statisztikákat a dolgozók gyakran szántszándékkal tupírozzák fel, csak hogy ne adjanak támadási felületet munkájukkal kapcsolatban.

Sajtóértesülések alapján a többek között a Facebookot és az Instagramot birtokló Metánál ugyanúgy tetten érhető az ilyen típusú, értelmetlen tokenpörgetés. Egészen pontosan mindez csak a vállalati célok szempontjából értelmetlen, hiszen az adott munkavállaló ezzel előkelőbb pozícióba kerül a házon belül felállított különböző értékelési listákon.

Akik viszont szeretnék havi MI-költségeiket megfelelő gondossággal kezelni és eredményességre optimalizálni, azoknak melegen ajánljuk nyár elején készített tokenhasználati összeállításunkat.