Miközben egyre elterjedtebb a mobil bankolás, az ezt biztosító alkalmazások közel sem biztonságosak – derítette ki az IOActive felmérése.
Az IOActive biztonsági cég szakértője, Ariel Sanchez több mint hatvan pénzintézet, iOS-re írt mobil banki alkalmazását elemezte ki a sérülékenységek szempontjából (a vizsgálatban az Androiddal nem foglalkozott). Elsősorban azt nézte, hogy az egyes alkalmazások milyen módon kommunikálnak a banki szerverekkel, hogyan tárolják lokálisan az adatokat, hogyan naplóznak, és hogy az így keletkező adatokból milyen információkhoz lehet hozzájutni.
Elemi problémákra derült fény
Kiderült, hogy az összes általa tesztelt alkalmazást gond nélkül lehetett használni jailbreakelt készülékeken. Az ok egyszerű: egyik szoftverbe sem építettek be ilyen ellenőrzéseket, ami egyértelműen biztonsági aggályokat vet fel. A jailbreakelt készükékek ugyanis növelik a nemkívánatos tevékenységek vagy a jogosulatlan adathozzáférések kockázatát.
Bár a szoftverek mindegyike támogatta SSL-alapú, titkosított kommunikációt, 90 százalékuk titkosítatlan csatornákon keresztül is küldött vagy fogadott adatokat. Sanchez szerint ez szintén lehetőséget adhat a támadóknak arra, hogy különféle kódokat, adatokat fecskendezzenek be a hálózati adatforgalomba, és manipulálják a felhasználói felületet vagy a tranzakciókat. Ráadásul az alkalmazások 40 százaléka nem ellenőrzi megfelelően a digitális tanúsítványokat, ami igencsak növeli a közbeékelődéses (man-in-the-middle) támadások kockázatát.
A vizsgálatokba bevont alkalmazások fele épít valamilyen mértékben a UIWebView által biztosított lehetőségekre a webes tartalmak megjelenítésében. De nem ez a baj, hanem hogy a UIWebView-t gyakran nem biztonságos módon integrálták, ami így lehetőséget ad a jogosulatlan művelet-végrehajtásra. Sanchez például simán be tudott szúrni egy saját webes űrlapot az egyik banki alkalmazásba. Egy adathalász ezzel a módszerrel akkor értékes adatokat tud kicsalni a felhasználóktól.
A banki alkalmazásokba épített hitelesítő mechanizmusok sem igazán kielégítőek. A megvizsgált szoftverek 70 százaléka nem támogat semmiféle alternatív, kétfaktoros azonosítási technológiát. Ráadásul a felhasználónevek és a jelszavak kezelése is sok kívánnivalót hagy maga után. A szoftverek egy jelentős hányada olyan módon naplóz vagy ment le adatokat, hogy titkosítás hiányában könnyedén lehet értékes információkhoz jutni például az iOS-logból, illetve az alkalmazásokhoz tartozó, különösebb védelem nélkül működő SQLite adatbázisokból.
Egyelőre nem tudhatjuk meg az alkalmazások nevét
A szakember egyelőre nem árulta el, hogy mely alkalmazásokat viszgálta, de a feltárt, konkrét rendellenességeket eljuttatta a bankokkal és az alkalmazás fejlesztőinek egy javaslat kíséretében. Szerinte a bankoknak szigorúbb előírásokat kellene alkalmazniuk a mobil bankolást segítő szoftverekre. A fejlesztőknek pedig azt javasolta, hogy az adatkapcsolatok megvalósításánál mindig biztonságos csatornákat használjanak, és gondoskodjanak a készülékeken tárolt, kezelt információk védelméről is.
Ariel Sanchez írását a IOActive Lab Research blogjában olvashatják.
(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?