A hétvége egyik vezető híre lett a világban, hogy a TF1 tévécsatorna értesülései szerint a francia hatóságok letartóztatták a Telegram orosz származású, ám francia állampolgársággal is rendelkező társalapítóját és jelenlegi vezérigazgatóját, Pavel Durovot.

A mostanáig leginkább csak sajtóértesülések formájában szivárgó információk szerint a titkosított kommunikációja miatt kedvelté vált platform vezetője ellen azért volt érvényben elfogató parancs, mert a közösségi alkalmazásban nincs megfelelően moderálva a tartalom (csatornát biztosítva ezzel többek között a drogcsempészettel, emberkereskedelmmel vagy gyermekpornográfival foglalkozó személyeknek, csoportoknak), illetve a cég nem működött együtt a bűnöldőző szervekkel.

A Telegram egy X-en kiadott rövid közleménnyel reagált a hírekre. Eszerint "a Telegram betartja az uniós jogszabályokat, beleértve a digitális szolgáltatásokról szóló törvényt", moderációs gyakorlata megfelel az iparági követelményeknek, miközben folyamatosan dolgoznak a terület fejlesztésén. A vállalat egyben abszurdnak minősítette, hogy "egy platform vagy annak tulajdonosa" felelőssé tehető a platformon mások által elkövetett visszaélésekért.

Számháború

Utóbbi kijelentés az EU-ban nem feltétlenül állja meg a helyét, mivel a Telegram által is említett Digital Services Act nagyon komoly feladatokat ró a nagy online platformok (very large online platform - VLOP) üzemeltetőire. Ilyennek minősül minden olyan alkalmazás, amelynek 45 milliót meghaladó uniós felhasználója van.

Ugyan a Telegram egyelőre nem került fel a VLOP-ok listájára Az EU-s hatóságok a hírek szerint már javában vizsgálják, hogy ténylegesen hány európai felhasználóval rendelkezik a közösségi hálózat. A globálisan már az 1 milliárdos bázist közelítő Telegram kapcsán ugyanis felmerült a gyanú, hogy szándékosan alulbecsli európai felhasználói számát.

Szólásszabadság vs bűnüldözés

A Telegram 2013-as indulása óta nagy hangsúlyt fektet a felhasználói biztonságra, a személyes adatok védelmére. Ennek megfelelően a kommunikáció már a kezdetektől végponti titkosítással történik, ami természetszerűleg kiváltotta a bűnüldöző hatóságok és az állampolgáraikat megfigyelni kedvelő állami szervek kritikáját.

A platform ennek megfelelően meglehetősen színes felhasználói kört vonz, hiszen az autoriter rezsimekben élő ellenzéki gondolatok megosztásának úgyanúgy biztonságos(nak tűnő) terepet ad, mint ahogy a fegyver- és kábítószer-kereskedelemnek és a gyermekpornográfiának.

A már hosszú évek óta nem Oroszországban élő Durov többször összetűzésbe került Moszkvával. A Telegramot 2018-ban megpróbálták elhallgattatni a hatóságok, ám az nem várt problémákat hozott. Az alkalmazás 2021 óta újra elérhető hivatalosan, és a most zajló háború kapcsán előszeretettel használják orosz és ukrán politikusok, közéleti szereplők, szervezetek és bloggerek egyaránt.