A hosszú évek után elmozdulni látszik a holtpontról Magyarországon az e-könyvek piaca. Az eszközök kínálata elég széles, a tartalomra sem lehet panasz, itthonról is több százezer digitális kötet érhető el, igaz ma még viszonylag kevés a magyar nyelvű. Az e-könyvek piacának növekedése előtt azonban vannak még akadályok: hiányzik még a megfelelő üzleti modell, aminek egyik fő oka, hogy eltérő adóterhek sújtják a nyomtatott és az elektronikus tartalmakat. A nyomtatott változat áfája 5, a digitálisé ellenben 27 százalék. Ennek harmonizációja az Európai Unió döntésétől függ – így összegezhető a mondandója annak a kerekasztal beszélgetésnek, amit a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmából rendezett a Magyar Telekom az e-könyvek jelenéről és jövőjéről.
Hardverszállítóból komplex szolgáltató
A meghívott szakértők egyebek mellett arra keresték a választ, hogyan lehet közelebb hozni az emberekhez az irodalmat a digitális technológia segítségével. Segíthet-e az olvasásra nevelésben az e-könyv? Általában a kultúrafogyasztók mennyire nyitottak a digitalizált tartalmak iránt, és hogyan állnak mindehhez a könyvkiadók?
Általános megállapításként elhangzott, hogy manapság összességében is kevesebbet olvasunk, mint 30 éve, és aki olvas, annak többsége ma már inkább a női nemből kerül ki. Ezt egyébként épp egy a Telekom megbízásából készített eNET-felmérés is igazolta nemrégiben.
Házigazdaként Pataki Róbert, a Magyar Telekom stratégiai vezérigazgató-helyettese emlékeztetett a Telekom ez irányba tett lépéseire. Az e-könyv üzletbe nagyjából négy éve kapcsolódott be a Magyar Telekom, akkoriban még elsősorban "hardverszállítóként". Először 2009 karácsonyára dobtak piacra először egy egyszerű kínai könyvolvasót, a Hanvon N516-ot, amihez akkoriban még nem volt mobil kapcsolat, a tartalmat csak USB-kábelen vagy a beépített SD-kártyaolvasón keresztül lehetett feltölteni.
Nagyjából fél év múlva a Telekom megállapodott a Bookline és a Líra közös alapítású tartalomszállítójával, az eKönyv Magyarországgal egy e-könyv áruház megnyitásáról. Az eKönyv Magyarországnak akkor már forgalmazta a német Txtr olvasókat, melyek már SIM-kártyával működtek. Aztán tavaly októberben a Txtr gyártójával elindították az e-könyves webáruházat, amely több mint 700 ezer, köztük 3-4 ezer magyar nyelvű e-könyvet kínál.
"Már nemcsak eszközt akartunk a felhasználó kezébe adni, hanem tartalmat is – mondta Pataki Róbert.
Visszaszorulóban a hagyományos könyvalapú műveltség
Hammer Ferenc szociológus szerint nem lehet panasz a mostani fiatalokra, hiszen irdatlan mennyiségű szöveget állítanak elő, és olvasnak is, csak mást és máshogy. Elmosódik ugyanis a határ a könyvszerű élmény és az egyéb szövegek között, és visszaszorulóban van a hagyományos könyvalapú műveltség.

Fejős Éva, Pataki Róbert és Nyáry Krisztián épp megoldják az e-könyv körüli problémákat
A gyökeresen átalakuló olvasási szokásokat elemezte Nyáry Krisztián kommunikációs szakember, aki részben írói, részben irodalomtörténészi szakmájához visszatérve néhány éve nagy sikerű blogot indított a Facebookon magyar költők és írók szerelmi életéről (a bejegyzésekből később két kötet is született Így szerettek ők címmel.) Nyáry hozzászólásában amellett érvelt, hogy van olyan tartalom, ami már kimondottan e-könyvre való.
Pataki is megerősítette ezt, példának hozva az útikönyveket, amelyeket össze lehet kapcsolni online szolgáltatásokkal, például jegyvásárlással is akár. Nyári Krisztián egyébként azzal is magyarázza a változást, hogy az elmúlt évtizedekben felnőtt egy olyan generáció, amely számára a tartalom már kifejezetten valamilyen képernyőhöz kötődik.
Farkas István közgazdász, aki Dworkyll néven vezeti E-könyv olvasók című blogját, úgy látja, eszközoldalról már nincs a piacban nagy kihívás, a választék meglehetősen nagy. Sokkal izgalmasabnak véli a megfelelő tartalmat. A könyvolvasók előnyeként említette még, hogy rugalmassá teszik akár óriási terjedelmű szövegek olvasását is. És persze kibújt belőle a közgazdász is, amikor megemlítette, hogy harcolnak az e-könyvek 27 százalékos áfájának csökkentéséért.
Egy történet többféle befejezéssel
A kiadók egyelőre a nyomtatott irodalom kiegészítéseként kezelik az e-könyvet – számolt be tapasztalatairól Fejős Éva író. Pedig szerinte az e-könyvek új lehetőségeket is hozhatnak, például a történeteknek akár többféle elágazása is lehet. Nyáry Krisztián ellenben a tankönyvek területén lát óriási lehetőséget, főleg az interaktivitás megteremtése révén.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?