A felhőalapú számítástechnika elterjedése nem csupán az üzlet működésére lehet jó hatással (pl. rugalmasságával és költséghatékonyságával), hanem a környezetvédelmi erőfeszítéseket is támogathatja - derült ki az IDC friss jelentéséből. A meglehetősen hosszú nevű elemzés (Worldwide CO2 Emissions Savings from Cloud Computing Forecast, 2021–2024) legfontosabb megállapítása szerint, ha minden a tervek szerint halad, 2024-ig legalább 1 milliárd tonnányi széndioxiddal kevesebb kerül a légkörbe.

Itt is a méret a lényeg

Az amerikai kutatócég a fenti számhoz meglehetősen sok adat és információ szintetizálásával jutott. Az informatikai feladatok ökológiai lábnyomának kiszámításához többek között figyelembe kell venni a régiónkénti eltérést a cloudos és helyben telepített szoftverek használati arányában, az egyes adatközpontok eltérő energiahasználatát, a karbonkibocsátás nagyságát kilowattórára vetítve és egy sor egyéb dolgot.

A legfontosabb különbség egy vállalati oldalon működtetett szerverközpont és a nagy cloud szolgáltatók létesítményei között az, hogy utóbbiak (már csak méretükből fakadóan is) bizonyosan hatékonyabban üzemelnek. A szükséges és rendelkezésre álló számítási kapacitás összhangba hozása, a legújabb technológiára támaszkodó szerverek, hálózati eszközök és szoftverek beépítése, a megfelelő helyszín kiválasztásának lehetősége (pl. hogy közel és olcsón használható megújuló energiára lehet támaszkodni), vagy éppen az energiahatékony hűtés, fűtés és világitás kialakítása mind-mind olyan tényező, amelyeket egy nagy szolgáltató könnyebben tud alkalmazni.

Ahogy utaltunk rá, az is nagyon fontos, hogy egy adott országban, térségben milyen forrásból származó energiát lehet használni. Értelemszerűen a környezeti terhelést azokban a régiókban lehet a legnagyobb mértékben csökkenteni, ahol jelenleg nagyon magas karbonkibocsátással jár az áram előállítása. Ebből a szempontból az ázsiai térség kecsegtet a legnagyobb lehetőséggel, mivel a kontinensen még túlnyomórészt szénalapú energiával dolgoznak. Ezért lehet az, hogy az elkövetkező négy év során ez a térség adhatja a cloudon megspórolt globális széndioxid-kibocsátás több mint felét, míg a környezetvédelmi szempontból kedvezőbb energiamixet felmutató EMEA-régió csak nagyjából a tizedét.

Hogy konkrétan mekkora mennyiségről beszélünk, abban az IDC is kicsit bizonytalan, mivel az, hogy mennyivel lehet csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását a clouddal még egy kritikus elemtől függ. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy a szolgáltatók milyen ütemben állnak át zöld adatközpontokra. A legrosszabb forgatókönyv szerint 2024-re "csak" 629 millió tonnával könnyíthetjük a légkörbe került káros anyagok mértékét, míg az ideális változat alapján akár 1,6 milliárdnyit is spórolhatnánk. A valóság a kutatócég szerint valahol középen lesz, mivel a becslések szerint az "okos" adatközponti technológiák adoptációs rátája 60 százalékra nő majd bő három éven belül.

Tervben van

A karbonsemlegesség, illetve a lényegesen keményebb feltételeket jelentő zéró kibocsátás témája az utóbbi években szinte minden jelentősebb informatikai óriásvállalatnál terítékre került. A techóriások az esetek túlnyomó többségében 2030-as céldátumot tűztek ki ökológiai lábnyomuk nettó nullára redukálására. Ami a legjelentősebb cloudos szolgáltatókat illeti, egyértelműen a Google áll a témában a legjobban. A keresőóriás mindenki mást messze megelőzve már 2007-ben azt jelentette be, hogy elérte a karbonsemlegességet, tavaly pedig a vállalat vezérigazgatója már arról beszélt, hogy 2030-ra a cég teljes működése megoldható lesz kizárólag megújuló forrásból származó energia használatával.

De nem csak a nagyvállalatok tehetnek azért, hogy mérséklődjön az a terhelés, amelyet a Földnek kell elviselnie az informatika és az internet fokozódó használata miatt. Korábban beszámoltunk például egy brit energiaszolgáltató félig vicces-félig komoly kalkulációjáról, amelyben azt hozták ki, hogy ha az Egyesült Királyságban mindenki csak eggyel kevesebb "köszi, megjött" levelet küldene naponta, az olyan lenne, mintha eltűnne az utakról 3 ezer dízeles autó.