Büntessük vagy sem azt a felhasználót, aki kártékony linkekre kattintva veszélyezteti a vállalati biztonságot? Összecsaptak a szigor és a pozitív megerősítés hívei.

A védelem leggyengébb láncszeme az ember. Ennek egyik leghétköznapibb esete, amikor egy alkalmazott, sőt akár egy vállalati vezető megfontolatlanul, óvatlanul kattintgat a leveleiben elhelyezett hivatkozásokra, vagy problémás weboldalakat látogat meg.

Ezt a veszélyt csökkentheti a szervezeten belüli biztonságtudatosság fokozására, aminek a legjobb eszköze a képzés. Persze a kockázatokat ez sem zárja ki száz százalékban. Továbbra is fontos kérdés marad, hogy mit tegyen a menedzsment, az informatikusok és a biztonságért felelős munkatársak akkor, ha megtörténik a baj, és egy felhasználó miatt veszélybe kerülnek a vállalati értékek.

A szigorú büntetések hívei mondják

A biztonságtudatosság növelését célzó képzések szervezésével foglalkozó KnowBe4 cég szerint a felelősségre vonás az egyik legjobb eszköz a felhasználók kockázatos viselkedésének befolyásolására. A cég szakemberei a kérdéskört vizsgálva arra jutottak, hogy az alkalmazottak sokkal óvatosabbá válnak, ha a cselekedeteikről a menedzsment tudomást szerez, majd kérdőre vonja őket.

A KnowBe4 széles körben kutatta a problémakört. 372 vállalat munkavállalójának a bevonásával lefolytatott felmérésükből az derült ki, hogy a felhasználó 16 százaléka még a biztonságtudatossági oktatásokat követően hajlamos volt arra, hogy adathalász levelekben linkekre kattintson. Miután azonban a menedzsment kiosztotta az első büntetéseket, az arány egyből egy százalékra csökkent.

A KnowBe4 alapítója, Stu Sjouwerman ezt azzal magyarázta, hogy a dolgozók a büntetések hatására értették meg, hogy valóban vannak következményei annak, ha egy adathalász linkre kattintanak. Sjouwerman szerint folyamatosan emlékeztetni kell a dolgozókat arra, hogy ne kattintsanak a levelekben szereplő linkekre, és ne nyissák meg a mellékleteket addig, ameddig nem győződnek meg azok ártalmatlan voltáról.

Persze ez csak elméletben ilyen egyszerű. Az adathalászok ugyanis mind kifinomultabb eszközöket alkalmaznak. Egyre inkább előtérbe kerül például a célzott adathalászat (spear-phishing). Ma már az sem garancia egy levél ártalmatlanságára, ha azt látszólag ismerőstől vagy például a vállalati helpdesktől kaptuk.

Ellenvélemény: a pozitív megerősítés hatékonyabb

A KnowBe4 felmérése vitát generált, különösen az, amit a büntetés visszatartó erejével kapcsolatban állítottak. Allan Carey, a konkurens PhishMe alelnöke, ugyanis úgy vélekedik, hogy a felhasználók megbüntetése körülményesebbé teheti a biztonságtudatos viselkedés fokozását. Ha a büntetésre helyezzük a hangsúlyt, a felhasználók jóval kisebb valószínűséggel fogják jelezni, ha valami nemkívánatos műveletet hajtottak végre, például rákattintottak egy linkre, aminek következtében megfertőződött a számítógépük. Ez pedig igencsak megnehezíti a károk megelőzését, az incidensreagálás hatékonyságát, illetve a helyreállítási munkák elvégzését.

A szankcióktól való félelem gyengíti a biztonságot. Ha egy biztonsági felelőstől félnek a szervezet munkatársai, azzal csak azt éri el, hogy maga is részévé válik a problémáknak – állítja Carey. Ezért sokkal célravezetőbbnek tartja a megfelelő kommunikáció kialakítását például a pozitív példák megerősítésével.

Carey példát is hozott erre: egyszer egy vállalat HR-osztálya úgy próbálta testmozgásra sarkallni a munkavállalókat, hogy ebédidőben leállította az ebédlőbe vezető mozgólépcsőket, hogy a dolgozók inkább a lépcsőt használják. Csakhogy az intézkedés eredménye nem az lett, amit vártak: az alkalmazottak megpróbálták megkerülni az intézkedést, és korábban vagy később mentek ebédelni, amikor már működött a mozgólépcső. A HR-osztály ekkor taktikát váltott: a mozgólépcsőt nem állították le, ám a gyalogos utat választóknak apró ajándékokat helyeztek el a lépcsőkre. Kis idő múlva egyre több dolgozó választotta a gyaloglást, pedig a mozgólépcsők is üzemeltek.

Valószínűleg önmagában nem vezet célra sem a büntetés, sem a pozitív megerősítés, hiszen a károkozás lehet szándékos, és bekövetkezhet véletlenül is. És az sem mindegy, hogy mennyire súlyosak a következmények. Egy azonban biztos: a merev, csak büntetésre épülő rendszerek esetenként negatívan befolyásolhatják a biztonságot.

(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)

Biztonság

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.