Tavaly a törvénytelen tevékenységekhez köthető kriptopénzes tranzakciók több mint fele mindössze 270 címhez kapcsolódik, amelyeket jellemzően a tőzsdéken kívül működő brókerek használnak. Ez az 1,3 milliárd dollárnak megfelelő forgalom az ilyen feltárt ügyletek 55 százalékát tette ki az előző évben, vagyis a kereskedők és szolgáltatók egy aránylag kis csoportján keresztül mossák tisztára a homályos eredetű kriptopénzek jelentős részét – derül ki a blokklánc-technológiákra szakosodott Chainalysis piackutató elemzéséből.

A Reuters pénteki riportjában szemlézett tanulmány kifejezetten azokra az összegekre koncentrál, amelyek közvetlen összefüggésekben vannak a bűncselekményekkel, vagyis praktikusan a legtöbb kriptovaluta működésének alapját jelentő elosztott főkönyvi rendszerekben jelenik meg. Ide tartoznak például a netes csalások (scam), az informatikai rendszerek feltörésével ellopott eszközök, a zsarolóprogramok nyomán kifizetett váltságdíjak, vagy akár a darknet piactereken vásárolt illegális árucikkek ellenértéke.

A Chainalysis szerint a szóban forgó címekhez általában olyan szolgáltatások is kapcsolódnak, amelyek valamilyen módon összekötik őket a kriptovaluta-tőzsdékkel, a törvénytelen módon szerzett összegek pedig a megfelelőségi ellenőrzések elégtelensége miatt át is folyathatók rajtuk abba az irányba. Ahogy a piackutató is megállapítja, az ilyen típusú pénzmosás és a kriptovaluták illicit felhasználásának valós mértékével senki sincs tisztában; annyi biztos, hogy a forgalom legnagyobb része az USA-ba, Oroszországba és Kínába irányul.

A szabályozók most is le vannak maradva

A kriptopénzek illegális felhasználása természetesen a szabályozói oldalon is régóta téma: a múlt hónapban már az új amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen és az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde egyaránt a tranzakciók felügyeletének szigorítását sürgette. Ennek egyik oka, hogy utóbb már nehézsúlyú befektetők is megtalálták maguknak a bitcoint, amivel a legnépszerűbb kriptovaluta árfolyama több mint tízszeresére emelkedett 2020 márciusa óta, ráadásul a nemzetközi fizetési szolgáltatók is a bitcoin vagy digitális valuták használatának bevzetésén dolgoznak.

A vitruális pénz mindezek ellenére még mindig elég hézagosan szabályozott területnek számít világszerte, és így az sem meglepő, hogy a bűnözők is aktívak benne. Az Europol éppen szerdán jelentette be, hogy segítséget nyújtott egy olyan hekkercsoport lekapcsolásához, amely összesen 100 millió dollár értékű kriptoeszközt lopott össze SIM-cserés (SIM swapping) támadásokkal, hozzáférést szerezve az áldozatok telefonjához, és a megszerzett adatokkal komoly, kriptopénzben tarott összegeket emelve le tőlük.

A Chainalysis szerint egyébként 2020-ban a törvénytelen tevékenységekhez köthető kriptopénzes tranzakciók az összes ügylet 0,34 százalékát tették ki, ami jelentős visszalépést jelent a 2019-es, 2,1 százalékos csúcshoz képest. Ez így is valamivel több mint kétszerese volt a vonatkozó tranzakciók tavalyi értékének, de az aktuális bitcoinos ügyletekhez viszonyítva a hatodára esett vissza az ilyen típusú aktvitás aránya. Egyes területeken, mondjuk a zsarolóprogramokat és az ezekre fizetett váltságdíjakat tekintve viszont 300 százalék fölötti éves növekedést mértek.