Bár a Facebook minden szempontból kiemelkedik a mezőnyből, kisebb csoportok jelentős aktivitást mutatnak más közösségi csatornákon is - derült ki egy friss hazai felmérésből.

Ezer magyar internetező megkérdezésével készült az a felmérés, mely azt vizsgálta, hogyan használjuk mostanában a közösségi portálokat. Nem hozott különösebb meglepetést az, hogy mind elterjedtség, mind aktivitás szempontjából a Facebook büszkélkedhet a legjobb arányokkal. A hazai internetezők 85 százaléka regisztrált a tizedik születésnapját pár hete ünneplő közösségi hálózaton. A magyar facebookozók ráadásul igen aktívak: hatból öt megkérdezett havonta legalább egyszer belép a fiókjába, a tagok harmada pedig hetente többször posztol saját tartalmat – mutatható ki a kutatásból, melyet a PS:PRovocative PR-ügynökség megbízásából az NRC piackutató végzett.

Aktív keménymag

Nem mondhatni, hogy lehengerelte a magyar piacot mondjuk a geolokációra épülő Foursquare, vagy a képmegosztó Instagram, de ezekre és több más, néhány százalékos arányt elért közösségi megoldásra is jellemző, hogy bár nincsenek sokan a hazai felhasználók, ellenben nagy aktivitást mutatnak.

A Tumblr mikroblogjaira például az ott regisztráltak negyede hetente többször tölt fel tartalmat, a hazai foursquare-esek közel ötöde szintén heti több alkalommal jelzi a hálózaton, éppen merre jár. Hasonló a helyzet a közel két éve a Facebook tulajdonában lévő Instagramnál is, a képmanipulálással sikeressé vált szolgáltatást a magyar regisztráltak közül 17 százalék hetente igénybe veszi.

A grafikonon látható arányokkal kapcsolatban Petrányi-Széll Rita, a felmérést rendelő ügynökség vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a kutatás csak a 18 és 75 év közötti internetezőkre terjedt ki, vélhetőleg a fiatalok körében népszerű oldalakon a felnőtt eredményeknél magasabb arányokat figyelhetnénk meg.

A hazai közösségi média megteremtőjéből és sok évig egyeduralkodójából, az iWiW-ből viszont mára tényleg csak egy élettelen csontváz maradt. Ugyan a megkérdezettek háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy van a hálózaton profilja, ám az oldalra rendszeresen belépni és tartalmat feltölteni mindössze a felhasználók 7 százaléka szokott. Nem ennyire szélsőséges, de hasonló a helyzet a Google+ esetében is, amelynek az 53 százaléknyi regisztráltból kiindulva ugyan első ránézésre komoly tere van Magyarországon. A szerény felhasználói aktivitás elárulja, hogy a nagy tábor csak azért jött össze, mert a Google minden fronton igyekszik regisztrációra szorítani a felhasználókat, akkor is, ha azok a cég egy teljesen más szolgáltatását, például a YouTube-ot akarják használni.

Itthon még nem indult be az üzlet

A karriermenedzselésben vezető szerepet játszó portál, a LinkedIn magyar felhasználói tábora egyelőre szintén nem túl népes, annak ellenére, hogy az oldal világszerte már közel 280 millió felhasználóval rendelkezik. "A közösségi platformokat még leginkább a szórakozásra használjuk. A LinkedIn-re a magyar internetezők 7 százaléka regisztrált, és csak töredékük hajlandó áldozni valamelyik fizetős szolgáltatási csomagra. Ők olyan munkavállalók vagy cégtulajdonosok, akik az átlagnál jóval komolyabban veszik szakmai életük menedzselését" – kommentálta az eredményeket Petrányi-Széll Rita.

A kutatásból emellett az is kiderült, hogy a magyar internetező felnőttek átlagban három közösségi szolgáltatásra vannak regisztrálva, a válaszadók hatoda pedig ötnek vagy ennél is többnek a tagja. A szolgáltatások leginkább a budapestiek körében népszerűek, és közel megegyező arányban vonzzák a férfiakat és a nőket. A LinkedIn, az iWiW és a Google+ kivételével mindegyik közösségben a 18-29 évesek a legaktívabbak mind regisztráció, mind pedig használat tekintetében.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.