Megkönnyíti a mindennapjainkat, egyszerűsíti a fizetés folyamatát, tehát használjuk: webshopokban, banki átutalásoknál, mindenféle e-fizetési rendszerekben. És a lehetőségek folyamatosan bővülnek az okostelefonokra és tabletekre fejlesztett banki alkalmazásokkal. Használjuk ezeket is, hiszen Hiszen így nincs sorban állás, nincs időveszteség, van viszont kockázat – véli majd' minden harmadik online banki szolgáltatásokat használó ügyfél a B2B International felmérése szerint.
A félelmek részben megalapozottak
Összességében tehát sokan aggódnak amiatt, hogy az online tranzakciók veszélyeztetik a pénzüket. Még magasabb azok aránya (33 százalék) a megkérdezettek körében, akik soha nem használnák a telefonjukat vagy a táblagépüket online pénzügyi tranzakciók lebonyolítására. Tartózkodásukban a biztonság csak az egyik tényező: 28 százalékuk ugyanis nem is tartja alkalmasnak (értsd: kényelmesnek, célszerűnek) ezeket a mobil eszközöket az jellegű tranzakciókra.
A felhasználók aggodalma természetesen korántsem alaptalan.
Ha csak a mobil eszközöket nézzük: az Android népszerű a felhasználók körében – tehát népszerű a kiberbűnözőknél is, hiszen ezen a platformon érhetik el egyszerre a legtöbb felhasználót. Egyes felmérések szerint a meglévő mobilvírusok 99 százaléka Android-kompatibilis, és számuk dinamikusan nő: 2012-ben például a Kaspersky Lab összesen 35 ezer egyedi androidos károkozót azonosított, 2013-ban viszont az év első fele elég volt ahhoz, hogy elérjék a 47 ezres számot.
Egyre több a hamis alkalmazás is. Ezek főleg adatokra – mindenekelőtt online banki adatokra – pályáznak. Ráadásul ezek a programok egyre szofisztikáltabbak, így érthető a felhasználók körében mért viszonylag magas ellenérzés az online – azon belül is a mobil eszközökről indított – banki tranzakciókkal szemben.
Persze riasztó felmérésekből nincs hiány. A mobil appok védelmével kiemelten foglalkozó Arxan Technologies például egy tavalyi kutatásában arra jutott, hogy a 100 legnépszerűbb fizetős iOS-alkalmazás 56 százalékát már feltörték egyszer, az Andoid esetében ugyanez az arány 100 százalék. Érdekes módon jobb az arány az ingyenes alkalmazások körében: ott az iOS-re írott appok 53 százalékát, míg az androidosoknak a 73 százalékát hackelték meg.
Valóban van tehát félnivalónk.
(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?