Világszerte már tízből négy embernek van rá lehetősége, hogy valamilyen módon csatlakozzon a világhálóhoz, bár az általános online hozzáférés megvalósítása még távoli célnak tűnik.

A technológia és az infrastruktúra fejlődése, ezzel párhuzamosan pedig a szolgáltatási díjak csökkenése egyre szélesebb tömegeket kapcsol be a globális kommunikációs hálózatokba. Az ezredfordulón még kevesebb mint 738 millió mobil előfizetés működött világszerte, ehhez képest az idén már 7 milliárdról beszélnek – vagyis a mobilok már bőven "túlnépesedték" a Föld felnőtt lakosságát. Ugyanígy a 15 évvel ezelőtti 400 millió internet-felhasználóból 2015 végére több mint 3 milliárd lesz, akik ráadásul többségében a fejlődő országokban laknak.

Az internet-hozzáférés lassan, de biztosan olyan közművé válik, mint a villany vagy a folyóvíz – igaz, hogy az utóbbiakhoz sem jut hozzá mindenki, de a legtöbben ma már el sem tudnák képzelni az életüket. A Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU), az ENSZ egyik szakosodott ügynökségének friss jelentése alapján ebben az évben világszerte tízből négy embernek lesz rá lehetősége, hogy valamilyen módon csatlakozzon a világhálóhoz, ami akkor is nagy szám, ha az általános online hozzáférés megvalósítása még távoli célnak tűnik.

Még sokféle aránytalanság létezik

A PDF formában is letölthető jelentés szerint az év végén 3,2 milliárd ember használhatja majd a világhálót, közülük 2 milliárd a fejlődő régiókban – vagyis a fejlett országok minden felhasználójára két másik jut a világ többi részéből. Ez jelentős változás az ezredfordulós arányokhoz képest, ugyanakkor a fejlődő országokben 4 milliárd ember továbbra is az offline világban él. A legkevésbé fejlett államok 940 millió lakosából ráadásul csak 89 millió rendelkezik valamilyen online kapcsolattal, ami kevesebb mint 10 százalékos internet-penetrációt jelent.


forrás: www.itu.int

A dokumentum alapján a mobil szélessáv a legdinamikusabban bővülő szegmens: az ITU 2015 végére közel 50 százalékos penetrációt jósol, ami a 2007-es elérés tizenkétszerese. Bár a vezetékes szélessávú hozzáférések terjedése folyamatosan lassul, összességében az online kapcsolattal rendelkező háztartások aránya az elmúlt tíz évben a két és félszeresére nőtt. Érdekesség, hogy a 2015 év végi 2G hálózati lefedettséget az ITU globálisan 95 százalékosra teszi.

A jelentésből persze kiderül, hogy a gyors növekedés ellenére még hatalmas szakadék tátong a különféle szempontok szerint meghatározott csoportok között. A 69 százalékos 3G lefedettség például impresszívnek tűnhet, amíg azonban a Föld 4 milliárd városlakója 89 százalékban vehet igénybe valamilyen 3G szolgáltatást, addig a 3,4 milliárd vidéken élő ember mindössze 29 százalékban. Ugyanilyen szemléletes, hogy Európában és Észak-Amerikában 5 állampolgárra jut 4 szélessávú mobil előfizetés, Afrikában viszont már csak 5:1 az arány.

Nem mindenhol egyformán széles a sáv

A különbségek ezen felül nem csak az előfizetések számában vagy árában, de a szélessávú szolgáltatások minőségében is szembetűnőek. Az ITU statisztikája alapján Magyarország ebben a tekintetben Portugália és Spanyolország társaságában a középmezőny tetején helyezkedik el, jócskán megelőzve akár Ausztriát vagy Olaszországot is, de jelentősen lemaradva az európai éllovas franciáktól vagy dánoktól.

A részletes adatok ezzel kapcsolatban is elérhetők az ITU oldalán, a www.itu.int címen.

Közösség & HR

CIO Podcast #75: A nagyvállalatok is early adopterré válhattak a CIO Hungaryn

Három szakember az innovációk gyors alkalmazásának az üzleti és technológiai előnyeiről és lehetséges kockázatairól.
 
Hirdetés

A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei

A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.

Hirdetés

Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban

A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.

Az AI mind több ponton épül be a vállalati folyamatokba, ezért egyre népszerűbb célpontja a kibertámadásoknak. De hol támadható, ha egyszer annyira okos?

a melléklet támogatója a CLICO

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.