Az uniós országok és az Európai Parlament törvényhozói kedden 12 órán keresztül tárgyaltak a mesterséges intelligencia mérföldkőnek szánt, de utóbb felhígított szabályozásáról. Mivel a megállapodás nem született meg, a tárgyalásokat a jövő hónapban (várhatóan két hét múlva) folytatják – számolt be róla a Reuters. Ahogy korábban írtuk, az EU 2024 nyarán hatályba lépett MI-törvénye mesterséges intelligencia törvénye a világ első átfogó jogi keretrendszere volt ezen a területen, de kulcsfontosságú elemeit az idei évtől kezdve, szakaszosan hajtanák végre, és útközben az európai piaci szereplőktől kezdve az amerikai elnök támogatását élvező techcégekig mindenki nyomást próbált gyakorolni az EB-re, hogy enyhítsen a világviszonylatban is szigorú jogi kereteken.

Ahogy a hírügynökség riportja emlékeztet rá, az európai MI-szabályozás az Európai Bizottság digitális omnibuszának részeként "a technológia gyermekekre, munkavállalókra, vállalatokra és kiberbiztonságra gyakorolt ​​hatásával kapcsolatos aggodalmak közepette született", a mostani cél pedig a digitális szektor szabályainak egyszerűsítése lenne, hogy segítse (de semmiképpen se akadályozza) az európai vállalkozásokat az amerikai és ázsiai versenytársaikhoz való felzárkózásban. A cikkben idézett holland EP-képviselő szerint azonban a megállapodás sikertelensége önmagában is ez ellen szól: a big tech cégek "most valószínűleg pezsgőznek, az európai vállalatok pedig, amelyek törődnek a biztonsággal és elvégezték a házi feladatukat, szabályozási káosszal néznek szembe".

Elkapkodni már nem fogják

A Reuters forrásai szerint a tegnap délelőtt megkezdett tárgyalásokat lényegében megakasztotta néhány ország és törvényhozó ragaszkodása ahhoz, hogy az ágazati szabályozások alá tartozó iparágakat mentesítsék a mesterséges intelligenciára vonatkozó jogszabályok hatálya alól. A vonatkozó termékbiztonsági szabályokhoz képest ugyanis a mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet szigorúbb követelményeket határoz meg az ilyen összefüggésben magas kockázatúnak minősített területeken, például a biometrikus azonosításban, a közüzemi szolgáltatásokban, az egészségügyben, a hitelminősítésben vagy a bűnüldözés területén való felhasználásban, ahol az MI-törvény alapvető kötelezettségeit már idén augusztustól alkalmazni kellene.

Az uniós digitális szabályozás az MI-törvény (AI Act) mellett tartalmazza az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR), az e-adatvédelmi irányelvet és az adatvédelmi törvényt is, amelyek önmagukban és a mesterséges intelligenciára vonatkozó törvény javasolt módosításaival is sokféle bírálatot váltottak ki. Az adatvédelmi aktivisták és a polgárjogi csoportok egyértelműen a big tech vállalatoknak tett engedményeket tartják elfogadhatatlannak, bár az Európai Bizottság ragaszkodik hozzá, hogy a szabályok szigorúak maradnak, miközben csökkentik a bürokráciát és erősítik az EU versenyképességét. Tavaly novemberben még arról volt szó, hogy az új rendet csak 2027 decemberétől érvényesítenék a magas kockázatú területeken, de a megállapodásra nyilván még ehhez is szükség lenne.