Termékei biztonsági szintjének emelése és a döntéshozókra gyakorolt iparági nyomásgyakorlás után a Microsoft újabb lépésre készül, amellyel tompítani akarja a Snowden-botrányként elhíresült amerikai lehallgatási ügy számára káros mellékhatásait. Ez utóbbival egyébként nem csak a redmondi cég, hanem számos amerikai szállító küszködik.
Mindenkinek saját adatközpontot!
A Financial Timesnak adott nyilatkozatában a Microsoft vezető jogásza, Brad Smith a következőket mondta: "Az embereknek joguk lenne tudni, hogy az adataikra vonatkoznak-e más országok törvényei, illetve hozzáférhetőek-e azok más országok kormányzati szervei számára. És ezek alapján lehetőséget kellene biztosítani, hogy eldönthessék, hol kívánják tárolni adtaikat." A szakember tovább menve egy konkrét példát is említett, miszerint egy európai ügyfél dönthetne úgy, hogy az ő adatait kizárólag az írországi központban tárolják. Smith véleményét egyelőre nem kívánta kommentálni a cég szóvivője, így egyáltalán nem biztos ennek a lehetőségnek a bevezetése.
Bár ahogy arra a kommentárok felhívták a figyelmet, a jelenlegi jogszabályi környezet ennek ellenére is lehetőséget adna az amerikai kormányzati szerveknek, hogy a céget adatok átadására kényszerítsék. Az Egyesült Államokban a 2001-es terrortámadások hatására született Patriotic Act ugyanis meglehetősen tág teret adott a hatósági szerveknek a személyes adatokhoz való hozzáférésben. Annyira tágat, hogy nem is számít, hol van a kérdéses adat fizikailag, amennyiben egy vállalatra az USA törvényei vonatkoznak, akkor külföldről is "haza kell hozni" a kért információt.
Különutas politika?
Smith felvetése azért is érdekes, mert eddig a nagy internetes vállalatok meglehetős szinkronban mozogtak, és elutasították az ötletét annak, hogy a felhasználók adatait külön-külön ország- vagy akár régiószinten kezeljék. Ennek nyilvánvalóan komoly költségvonzata lenne, de a hivatalos magyarázat inkább az, hogy az ilyen elkerítések a világháló szétszabdalásához vezetnének, ami pontosan ellentétes annak működésével, szellemiségével.
Nem teljesen világos tehát egyelőre, hogy a Microsoft belevág-e a különutas (üzlet)politikába, de azt nehéz lenne feltételezni, hogy a Financial Timesnak nyilatkozó Smith ezt az elképzelést teljesen önállóan, mintegy partizánakcióként dobta volna be. Sokkal inkább valószínű, hogy ez egy előzetes véleményszondázási akció része. Ha pozitív a kicsengése, akkor mehet a zöld lámpa, ha túl nagy lenne az ellenoldali nyomás, akkor pedig csendben lekerül a napirendről.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?