A rendszeresen netező magyarok 72 százaléka, mintegy 3,4 millió fő vásárol a neten is – derül ki az eNET – Telekom Jelentés az internetgazdaságról című legfrissebb felméréséből.
Az internetes kiskereskedelem már tavaly várakozásokon felül teljesített, mivel az előrejelzett 200 milliárd helyett 217 milliárd forint forgalmat bonyolítottak az online áruházak tavaly. Ez a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 3,1 százaléka. A szegmens a 2012-ben elért eredményéhez képest tavaly 23 százalékkal bővült.
A KSH adatai is az online boltok erősödését mutatják
A KSH legfrissebb adatai szerint egyébként a bővülés továbbra is erőteljes. Áprilisra 26,6 százalékos növekedést mértek az előző év hasonló időszakéhoz viszonyítva. Ez a bővülés lényegesen meghaladja a teljes kiskereskedelem bővülését: a KSH áprilisra élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom 7,5 százalékos növekedését, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelem 7 százalékos növekedését mérte.
Bővült a textil-, ruházati és lábbeli-kereskedelem (12,5 százalék), az iparcikk jellegű vegyes kereskedelem (10,2 százalék), a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszer-kereskedelem (9,1 százalék), a bútor- és műszakicikk-kereskedelem (7,0 százalék), valamint a használtcikk-kereskedelem (1,6 százalék) volumene.
Ugyanakkor az előző évinél 2,2 százalékkal kisebb volumenű volt a forgalom a könyv, a számítástechnikai és egyéb iparcikk kereskedelme, ami azért is különösen azért érdekes, mert az eNET felmérése szerint a legalább negyedévente online vásárolók – ők adják a rendszeresen internetezőknek a felét is – legtöbben számítástechnikai eszközöket, könyveket, játékokat/ajándékokat, valamint ruházati termékeket vesznek online áruházakban.
Úgy tűnik, ezeken a területeken különösen nagy piaci részesedést hasítanak ki az offline értékesítési csatornák rovására az online áruházak, hiszen a teljes kiskereskedelmi volumen csökkenése ellenére is bővültek.
Pintér Róbert, az eNET kutatója, a Bitportnak úgy nyilatkozott, hogy az e-kereskedelmi szegmens várokozáson felüli bővülése több tényező együttes hatására vezethető vissza. Egyik az, hogy tavaly több új – és jelentős – szereplő is megjelent a piacon, például a Tesco és a Media Markt. Ezek már tavaly is jelentős forgalmat bonyolítottak ezen a piacon, Pintér szerint milliárdos nagyságrendről lehet szó, bár hozzátette, hogy legfejebb becsülni lehet a volument, mivel ilyen jellegű bontásban nem közöltek adatokat a kereskedő cégek. Az online kereskedelemre is serkentőleg hatottak, hogy javultak az ország makrogazdasági adatai, valamint az is szerepet játszhatott, hogy – például a Tesco belépésével – új területek jelentek meg az e-kereskedelemben.
A netezők háromnegyede már kipróbálta
Az eNET azt tekinti e-vásárlónak, aki az elmúlt egy év során legalább egyszer vásárolt az interneten. Ők jelenleg 3,4 millióan vannak, ami az internetező felnőttek 72 százaléka. A fennmaradók közül 12 százaléka ugyan vásárolt már online, de több mint egy évvel ezelőtt, 16 százalékuk pedig még soha nem próbálta ki ezt a lehetőséget.
Az e-vásárlókat leginkább a kényelme (69 százalék), valamint a kedvező árak (54 százalék) miatt használja az online áruházakat, de sokan említették szempontként a házhoz szállítási, valamint ár-összehasonlítási lehetőséget is.
A soha nem vásárló 16 százalék főleg amiatt nem vásárol online, mert nem tudja fizikailag megvizsgálni a terméket, de nem is nagyon bízik az internetes vásárlásban.
Mitől lesz népszerű egy webáruház?
A hazai e-kereskedelmi piacon több mint 5400 magyar nyelvű webáruház működik. Közöttük az e-vásárlók a szállítási díj mértékét (93 százalék), a termék ára (93 százalék) és a termékről elérhető képeket (92 százalék) választanak. Ezekkel közel azonos fontosságú a részletes termékleírás, a vásárlási garancia, valamint a gyors megrendelési folyamat.
Ugyanakkor a webáruház dizájnja, az ismert márkanév és a termékről elérhető videó a fontossági sorrend végére kerültek.
A hazai e-vásárlók 37 százaléka mondta azt, hogy szokott vásárolni külföldi webáruházakból, felük legalább félévente. Főleg számítástechnikai eszközöket és a ruházati termékeket vesznek, de az órák, ékszerek, játékok, ajándékok, mobiltelefonok és szórakoztató elektronikai termékek is népszerűek. A külföldi webáruházakban vásárlók 71 százalékát elsősorban a hazainál kedvezőbb árak vonzzák. 66 százalékuk említette azt, hogy Magyarországon nem beszerezhető termékekhez tud hozzájutni, míg 54 százalékuk a nagyobb választékot említette előnyként.
Vásárlásban és fizetésben is konzervatív stratégiát követünk
A többség számítógépről vásárol (asztali gép, laptop), és csupán minden tizedik e-vásárló jelezte, hogy a mobiltelefonján is szokott vásárolni, táblagépet pedig még kevesebben (4 százalék) használnak erre a célra. A mobiltelefont és a táblagépet főként az információszerzésre és a termékteszt olvasására használják.
Az e-vásárlók 58 százaléka még mindig az utánvétes fizetést preferálja, banki átutalást az e-vásárlók 45 százaléka használt már.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?