Egymás után jelennek meg a biztonsági cégek jelentései, a Kaspersky Lab mellett a Symantec is a héten közölte új felmérését, az Internet Security Threat Reportot. A piacon egyébként nagy a verseny a biztonsági cégek között – hívta fel a figyelmet György László, aki alig három hónapja vette át a Symantec hivatalos képviseletét ellátó MiTech Systems Hungary Kft. vezetését. Nem ismeretlen számára a terep, hiszen előtte hét évig a Cisco Magyarországot vezette.
Fókuszban az adatszivárgások
A Symantec szerint 2013. az adatszivárgások éve volt, amit az is alátámaszt, hogy a korábbi időszakban évente jó esetben csak egy olyan méretű szivárgás következett be, ami több mint 10 millió felhasználó adatait érintette. Tavaly viszont nyolc ilyen léptékű esemény is bekövetkezett. Beszédes adat, hogy már napi egymillió áldozata van a különféle támadásoknak, melyek legfóbb mozgatórugója a dollár milliárdokban mérhető haszon lehetősége.
Másik beszédes adat, hogy ma már több mint 150 ezerre tehető a vírusok és a rosszindulatú programok száma. A Ponemon Institute legfrissebb számításai szerint folyamatosan növekszik a szivárgások által okozott kár értéke, ami az egy-két évvel ezelőtti 130 dollárról 136 dollárra nőtt.
Vonzó célpont a topmenedzserek közösségi profilja
Változtak a támadandó célpontok. A hitelkártyaadatok megszerzése ma már kártyánként legfeljebb 1-3 dollárt hoz a konyhára, míg egy vezető menedzser jól összerakott profiljáért akár 300 dollárt is kapnak a bűnözők.
Az adatszivárgások száma egyébként 62 százalékkal nőtt 2013-ban. Míg a bűnözők 2011-ben 232 millió felhasználói azonosítót szereztek meg, 2013-ban ez a szám megduplázódott: 552 millió hitelkártyaadat, születési dátum, személyazonosító, lakcím, egészségügyi adat, telefonszám, pénzügyi információ, e-mail cím, jelszó és egyéb személyes adat került az internetes bűnözők markába.
A támadások egyre inkább célzottak, az áldozatokat körültekintőbben választják ki, sokszor a social engineering eszközeit is bevetve. A leginkább támadott terület a kormányzati és a szolgáltató szektor volt, a legveszélyeztetettebb iparágak között pedig előkelő helyen szerepelt a bányászat és a gépipar.
Megötszöröződtek a zsaroló támadások
Az internetes csalók egyre nagyobb kedvvel alkalmazzák a zsarolást. Bevett módszer például, hogy a támadók hivatalos szervnek adják ki magukat, és 100-500 dollár közötti hamis büntetéseket követelnek a gyanútlan felhasználótól. Ezek az átverések először 2012-ben tűntek fel, tavaly pedig már 500 százalékos növekedést mutattak.
Emellett nagy veszékyt jelent a Cryptolocker – és a hozzá hasonló zsaroló trójaiak –, amely nemes egyszerűséggel titkosítja a felhasználó állományait, és pénzt kér a kódolás feloldásáért. Üzleti környezetben még a megosztott vagy csatlakoztatott hálózati meghajtókat is titkosíthatják.
A mobil eszközök is egyre nagyobb veszélyben vannak, tavaly már a felhasználók 38 százaléka vált valamilyen csalás áldozatává a mobilján kerszetül. A felhasználók igen nagy része tárolja online módon a bizalmas adatait, egy fiókban tartja a személyes és a munkához kapcsolódó adatokat, sőt belépőkódjait szívesen megosztja baráti körével vagy a családtagjaival.
Az internetes csalások jó táptalajai a közösségi oldalak. A Facebook-felhasználók körében a mobiltelefonon ingyenes perceket ígérő hamis ajánlatok a leggyakoribbak, tavaly már a csalások 81 százaléka tartozott ebbe a körbe. Mivel a közösségi média használata egyre inkább a mobileszközök felé tolódik, a felhasználók nem megfelelő viselkedése még nagyobb veszélyt fog jelenteni.
A kiberbűnözők kedvelt célpontjai a médiában dolgozók, akik nagy kapcsolati hálóval rendelkeznek, illetve a csúcsmenedzserek asszisztensei, akiktől irányítottan igyekeznek megszerezni a legbizalmasabb üzleti adatokat.
Veszélyben az Internet of Things
A gép-gép közötti kommunikáció (IoT) gyors terjedése ide is vonzza a bűnözőket. Tavaly értek támadások babafelügyeleti eszközöket éppógy, mint a biztonsági kamerákat, de kedvelt célpontok a routereket, okostévék is. Ennek kapcsán Gombás László vezető rendszermérnök kiemelte, hogy ma még nem teljesen látható tisztán az ezen eszközök támadásából adódó haszon, de a kockázatot mindenképpen valósak. Az IoT eszközök hozzáférési pontokat jelentenek, és botként szolgálnak majd a kiberbűnözők számára – tette hozzá.
Ami a magyarországi helyzetet illeti, világméretekben nem vagyunk a leginkább támadott országok között, de Európában az előkelő 7. helyet szereztük meg a botlistán. Kibertudatosságban pedig a sereghajtók csoportját "erősítjük": az uniós tagországok között az utolsó előtti helyen állunk. Különösen rosszul állunk a mobilos fenyegetettségek elleni harcban, ezeken az eszközökön nem szeretünk sem jelszavakat, sem titkosítást használni.
A teljes jelentés letölthető pdf formátumban a Symantec oldaláról.
A tétlenség ára, avagy a legacy rejtett költségei
A legtöbb vállalat a modernizáció költségeit számolja. A valódi üzleti kockázat azonban gyakran nem a változtatás ára, hanem annak elhalasztása.
Forradalom az IT-ban – forradalom az IT-biztonságban
A generatív mesterséges intelligencia, AI-alapú automatizálás, az agentic AI alapjaiban rajzolta át a vállalatoknál az IT és az üzlet kapcsolatát – és ezzel együtt az IT-biztonsággal kapcsolatos elvárásokat és feladatokat.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?